2017. december 17. Lázár, Olimpia
Miskolc
-3°C / 1°C
Magyarországnak meg kell őriznie gazdasági és politikai cselekvőképességét
MTI
|
2017. november 22. 19:29
|
frissítve: 2017. november 22. 19:29
Magyarországnak meg kell őriznie 2010 után visszanyert gazdasági és politikai cselekvőképességét - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az alapításának 25. évfordulóját ünneplő GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdai budapesti üzleti konferenciáján.

Az államtitkár hangsúlyozta: adottságként kell elfogadni, hogy kis, nyitott országként Magyarország érdekelt a globális kereskedelem fejlődésében, ugyanakkor érvényre kell juttatni a nemzeti érdekeket is. Meg kell találni a középutat, sem a globalista, sem a protekcionista politika nem alkalmazható korlátok nélkül - tette hozzá.

A kormánynak nemzeti érdekeken alakuló szuverén, cselekvőképes gazdaságpolitikát kell kialakítania, amely az Európai Unión belül garantálja, hogy az ország gazdasági teljesítőképessége hosszú távon és fenntartható módon nő, valamint a versenyképesség is erősödik - fejtette ki.

Csepreghy Nándor kiemelte: vannak viták Brüsszellel, de Magyarország nincs az Európai Unió ellen, érdekelt a jól működő, erős unióban. A versenyképes Európai Unióhoz erős nemzetállamokra van szükség, mindenkinek meg kell találnia azt a gazdaságpolitikai megoldást, ami leginkább illeszkedik a helyi sajátosságokhoz - jelentette ki.

Az államtitkár kitért arra is: a gazdasági válságra, a migrációra, a terrorizmusra, az EU szomszédságában dúló konfliktusokra adott elégtelen válaszok kikezdték az unió alapját. Az EU 2007-ben a világ GDP-jének 30,3 százalékát adta, míg 2015-ben már csak 22,5 százalékát. A globális GDP 2015-ben 3,1 százalékkal, míg az EU-é 1,6 százalékkal nőtt. Még ma is a 2008-as világgazdasági válságot követő útkeresés időszakában vagyunk, a korábbi, alapvetően neoliberális eszmék mellett új gazdaságpolitikai irányok jelentek meg - fogalmazott Csepreghy Nándor. Hozzátette, az új irányzatok megjelenését segítette az is, hogy bebizonyosodott, a neoliberális eszmék nem képesek hatékonyan kezelni saját rendszerük válságait.

Az Euro bejövetele a magyarokhoz című konferencián Vértes András, a GKI elnöke vitaindítójában kitért az euróövezethez való csatlakozás előnyeire és hátrányaira. Előadásának összefoglalójában a többi között kifejtette: 2020 után az EU-hoz való politikai és gazdasági illeszkedés lesz a fő kérdés. Úgy fogalmazott: az európai uniós elvárások között nagy valószínűséggel ott lesz a többsebességes EU kialakulása vagy ennek veszélye.

Úgy vélte, ahhoz, hogy Magyarország közeledjen az euróhoz, egyebek mellett stabil és független intézmények, a jogbiztonság megerősítése és a versenyképesség érdemi növekedése szükséges.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke egyebek mellett kifejtette: korábbi álláspontjával ellentétben és komoly szakmai fenntartásai ellenére úgy látja, hogy Magyarországnak jól megfontoltan, megfelelően előkészítve érdemes végiggondolnia, hogy 3-5 éven belül belépjen a monetáris unióba.

Olyan változások történek az Európai Unió, illetve az eurózóna körül, amelyek alapvető fordulatot követelnek az Európai Unió együttműködésében, az eurózóna irányításában, és Magyarországnak elemi érdeke, hogy ne szoruljon perifériára - mondta. Balázs Péter volt EU-biztos és magyar külügyminiszter kitért arra, ma az eurózóna óriási övezet nagyon keskeny külső peremmel. Úgy vélte, ésszerű lenne, ha Magyarország Lengyelországgal és Csehországgal megpróbálna koordinált módon közeledni az euróövezethez. Így elkerülhetnék azt a veszélyt, hogy a EU-hoz később csatlakozottak közül valamelyik ország megelőzze őket - fejtette ki.

Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Institute vezető kutatója úgy látja, az euró bevezetése Magyarországon elsősorban politikai kérdés. Előadásának összefoglalójában egyebek mellett közölte, euróval és anélkül egyaránt sikeres lehet az ország.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági kutatási csoportvezetője kiemelte, hogy a megfelelő időpontban és megfelelő gazdasági felkészültséggel érdemes csatlakozni, és egyetértett abban, hogy a visegrádi összefogás hasznos lehet. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a lakosság számára aggasztó lehet az egyszeri ársokk, a csatlakozást kísérő esetleges infláció.

Székely István Pál, az Európai Bizottság DG ECFIN igazgatója egyebek mellett azt mondta: minden olyan gazdaságpolitikai lépés, amely segít az euró bevezetésében, önmagában is kedvező az adott gazdaság számára. Ezért is előnyös az, ha az euróövezethez való csatlakozás, mint politikai cél felgyorsítja azokat a reformokat, amelyre az euró bevezetéséhez szükség van - fejtette ki.

Nem

Videótár

A vízilabdások is ajándékoztak
01:35
Csongor és Tünde a Kamarában
01:48
Szeretet sütiért adomány
01:34
Adventi foglalkoztató, királyi ételek
02:12
Avalon Mikulásfutás
01:50
Egy éves az Egészségfejlesztési Intézet
02:24
Élő Betlehem a Baráthegyi Majorságban
02:11
Kohászattörténeti verseny
02:11
Szeretet sütigyárban Demeter Ervin és Csöbör Katalin
01:42