2018. április 24. György
Miskolc
13°C / 23°C
„Mindig azt érezzük, hogy összetartozunk”
minap.hu
|
2018. március 15. 19:42
|
frissítve: 2018. március 19. 16:30
Miskolciakat kérdeztünk a ’48-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján arról, ők hogyan emlékeznek és ünnepelnek.

nagynekovacszsuzsa.jpg

Nagyné Kovács Zsuzsa, 40 éves csoportvezető
Mindig kijövünk a térre március 15-én, mert a nagyobbik lányom táncol a Szinvavölgyivel. A kicsi, Jázmin meg szívesen megnézte a lovakat, szeretett volna lovagolni is, de azt itt nem lehet. Annak ellenére, hogy kislány, érdekli a kard és a puska is. Ez utóbbit még csak tévében látta, de az nem ugyanolyan. Azt mondta, az nagy élmény volt neki, hogy végre élőben is láthatott egy igazi puskát.

Leskó Barbi, 13 éves tanuló

leskobarbi.jpg

Március 15-én a téren, az ünneplők között mindig azt érezzük, hogy összetartozunk, és ez nagyon jó érzés, ezért járunk ki rendszeresen ilyenkor is. Az ünneppel persze az iskolában is foglalkozunk, hiszen meg is emlékezünk róla, amikor is elénekeljük a Himnuszt és a Szózatot, én pedig táncolok az ünnepségen. Technikaórán zászlót, tulipánt készítünk, vagy rajzon kokárdát színezünk.

garamvolgyipeter.jpg

Garamvölgyi Péter, 40 éves erőművi gépész
Most először jöttünk ki a térre a két lányunkkal, és úgy látom, nagyon tetszik nekik a kézműves foglalkozás, igazán az ő korosztályuknak, az öt-hat éveseknek való. Természetesen a tánc is tetszett nekik, de csak nézték, nem akartak beállni. Az elmúlt években ezen a napon kirándulni voltunk, de előfordult már, hogy teljesítménytúrán vettem részt. Az biztos, hogy mindig jó kimozdulni otthonról.

Czégé Levente, 13 éves tanuló

czegelevente.jpg

Az 1848-as forradalomról szoktunk beszélgetni az iskolában. Én a Jezsuitába járok, ahol órán elmondjuk, hogy ki mit gondol az őseink tetteiről. Szerintem nagyon fontos, hogy megismerjük a múltunkat, hiszen az elődeink hibáiból tanulni tudunk. Egy-egy ünnepség alkalmával pedig felelevenítjük ezeket, ezért van jelentősége megtartani ezeket az ünnepeket minden évben.

csizmarjanos.jpg

Csizmár János, 58 éves mérnök
Az unokámmal szoktam kijárni március 15-én a térre. Annak idején, mikor én még gyerek voltam, én is a családból tanultam meg, hogy mit jelent ez az ünnep. Meg persze az iskolából. Ez valahogy együttjár a gyerekkorral, belénk ivódik. Az unokám meg már harmadikos, és elég nagy ahhoz, hogy megértse a szabadságharc eszméjét, az meg külön tetszik, mennyire érdeklődik a puska iránt itt, a téren, de tetszettek neki a gólyalábasok is.

 

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat