MiNap Online

Veszélyes vízhiány a pisztrángosban

2012-05-31 11:42

A Garadna-patak kiszáradása miatt katasztrófa-közeli helyzet alakult ki a Lillafüredi Pisztrángtelepen. A víz pótlására hazánkban egyedülálló recirkulációs rendszert alakítanak ki a pisztrángosban, ahol egy vonaltiszta dunai állomány kialakításán is dolgoznak.

2006-ban az árvíz, 2007-ben az aszály, 2010-ben ismét az áradás, majd 2012-ben újra a szárazság okoz gondokat és károkat az országszerte ismert Lillafüredi Pisztrángtelepnek, mely egyedülálló törzsállományokkal rendelkezik hazánkban. Idén tavaszra a Garadna-patak a pisztrángos és Garadna közti szakasza teljesen kiszáradt, így nincs forrásvíz-utánpótlása Hoitsy Györgyék telepének. Pedig ahogy a vezető mondja, víz nélkül sok mindent lehet csinálni, de pisztrángot nevelni nem; ha nincs víz, minden elpusztul.

– Katasztrofális a helyzet: a telep fél vízellátását biztosító Garadna-patak kiszáradt, a másik, a Margit-forrás pedig nyolcadát adja a megszokott vízmennyiségnek. Küzdünk, folyamatosan szellőztetjük a tavainkat, forgatjuk a vizüket visszaszivattyúkkal. Így lelassul a munka, s ez a termelésben is visszaesést jelent – panaszolja a Lillafüredi Pisztrángtelep vezetője.



A tavalyi és az idei évet tekintve eddig 800 milliméter csapadék hiányzik, ez csaknem egy esztendei mennyiséget jelent. Ahhoz, hogy biztonsággal tudjanak termelni, elindultak egy pályázaton, melyen gépbeszerzésre nyertek forrást.
– Recirkulációs rendszert építünk ki, mely egyedülálló lesz Magyarországon. A gép három elemből áll majd: egy dobszűrőből, mely kiszedi a vízben levő algát, ürüléket, falevelet. Ez rámegy egy biofilter részre, amit egy speciális baktériumflórával oltunk be – ez a vízbe oldott nitrogént és foszfort vonja ki. A harmadik elem egy mammutszivattyú, mellyel a vizet mozgatjuk és szellőztetjük, hogy biztosítsuk az oxigénellátást a halállománynak – sorolta Hoitsy György.



A beruházás 24 millió forintba kerül, erre ötven százalék támogatást kaptak. A gép már épül, s bíznak benne, hogy három héten belül működőképes lesz a kánikula beálltáig – a felmelegedett vízben ugyanis elpusztulnának a pisztrángok.

A pisztrángtelepen egy másik, 34 millió forintos projekt is fut párhuzamosan: molekuláris biológiai vizsgálatokra alapozott haltenyésztési rendszer prototípus kifejlesztésén dolgoznak, amelynek keretében tiszta dunai vérvonalú sebes pisztráng törzsállományt alakítanak ki. Az elmúlt száz évben ez a vonal keveredett ugyanis az atlantival, a cél pedig a két törzs szétválasztása. Hoitsy Györgyék a ljubljanai és a Szent István Egyetemmel együttműködésben végzik a kutatást. Az anyahalakba mikrochipet ültettek, a DNS-üket pedig az oktatási intézményekben vizsgálják.

Soós P.
fotó: Mocsári L.