Benjamin Franklin volt az első, aki felvetette, 1996 óta pedig már rendszeres évente kétszer az órák átállítása. Vasárnap valószínű, hogy ez utoljára történik meg hazánkban. 2019-ben ugyanis az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Azt, hogy melyik rend lesz a végleges, arról az Unió tagállamai egységesen döntenek. 

A belső óránk és a mért idő összhangjának hiánya kihathat a szervezetünk működésére is. Az előbbi azért is alakult ki, hogy a testünkben a napszakokhoz időzített folyamatok flottul menjenek. A pulzusszámunk, vérnyomásunk, testhőmérsékletünk és bizonyos szteroidhormonjaink szintje is másképp alakul a nap mozgásával: ez utóbbiak hat és kilenc óra között vannak leginkább jelen a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációjuk.

A biológiai óránk ingadozása felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, ami kihathat az egészségre is. A téli-nyári átállás azonban kismértékű eltolódás. Addig nem okoz bajt, amíg a szervezet alkalmazkodik a változáshoz.

- Nagyon sok ember, aki váltott műszakban dolgozik ők nem annyira érzékenyek erre, hiszen náluk eleve felborult az úgynevezett cirkadiális ciklus – mondta a témában dr. Breitenbach Géza, háziorvos a Miskolc Televízió Híradójának. - Akik egy megszokott, normálisnak vélt életmódot élnek, azoknak viszont nagyon zavaró lehet az óraátállítás. Az ebből fakadó problémák akár hetekig is eltarthatnak.

Az óraátállítás érinti a közösségi közlekedést is. A MÁV közlése szerint az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja, a Volánbusznak néhány Kelenföld-Érd közötti járatát érinti. Az MVK-járatok sem maradnak ki a "jóból", a miskolci közlekedési vállalat közleményét erre találják.