Az első, január 9-én tartott lakossági fórumon becslések szerint 7-800 érdeklődő vett részt. Az illetékesek a gyárépítéssel kapcsolatos kérdésekre igyekeztek válaszolni, ám az egyre dühösebben bekiabáló hallgatóság miatt nem volt könnyű dolguk. A nagy érdeklődésre való tekintettel a második közmeghallgatást már egy jóval kisebb teremben tartották, ám aki be akart jutni, oda is bejutott. Robbant is a bomba – persze képletesen. Lincshangulat, hazaárulózás, lökdösődés, verekedés: a beruházás leghangosabb ellenzői jelentek meg január 20-án a tervezett gyár környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló lakossági fórumon. Bár a CATL képviselői rácsodálkoztak a botrányos debreceni közmeghallgatásokra, a gyártelepítésről hozott döntésüket ez nem befolyásolta, ahogy a kormány is bőszen kiáll a zöldmezős beruházásnak könyvelt akkumulátorgyár megépítése mellett, hiába a népharag.

Akkunagyhatalmi törekvések

Tavaly az ország tizenhét településén jelentek meg – a zömében ázsiai – akkumulátorberuházók: összesen húsz cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be, ehhez pedig mintegy 308 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak. 2022-ben Magyarország nagyjából a tizedik volt a világ elektromosakkumulátor-exportőrei között, de Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz a közeljövőben. A kormány tehát kijelölte az utat, és úgy tűnik, hiába az aggodalom, hiába a panasz és a balhé, nem engednek a terveikből.
Eközben a tiltakozók sem tágítanak: az LMP országos szintű, a Mi Hazánk helyi népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyár ügyében. Ezen kívül február 9-ére egy lakossági megmozdulást is hirdettek Debrecenben. Az országos sajtó éles szemmel figyeli az eseményeket, amelyek lassan átlépik a pártpolitika határait. Ugyanis nem csupán a zöldek őrülete tiltakozni az ellen, hogy a maradék termőföldünkre és a maradék vízkészletünk fölé ilyen gyárakat akarnak építeni, hiszen például a Debrecen mellett lévő Mikepércs fideszes polgármestere is erősen ellenzi a beruházást.

Mi generálta az indulatokat?

A gyárépítést még tavaly ősszel jelentették be: a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplőjének számító kínai CATL cég beruházása a valaha volt legnagyobb, mintegy háromezermilliárd forint összértékű fejlesztés Magyarországon. 2025-re 9000 dolgozóra lenne szüksége az üzemnek, aminek éves kapacitása 100 gigawattóra, vízigénye pedig napi 3000-6000 köbméter. A tiltakozók problémái ott kezdődnek, hogy az akkumulátorgyár vízigénye önmagában nagyobb lesz, mint a teljes városé. A környezettanulmány szerint ez nem gond, a város környékét évek óta egyre nagyobb mértékben sújtó aszályok azonban mást jeleznek. További aggály, hogy az akkumulátorok készítéséhez sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe. A tanulmány ebben is optimistább, mint a polgárok. Azt is gyanítják a beruházást ellenzők, hogy a 9000 munkás nem a régióból fog érkezni a Nagyváradtól mindössze hetven percre lévő gyárba.

A Greenpeace-nek is megvan a véleménye a témában: emlékeztetnek, hogy az Egyesült Államokban az ekkora beruházásokat – például a Tesla gyárát – mindentől távol, a sivatag közepére telepítik. Bár ezek zöldmezős beruházásként jelennek meg, a környezetvédők szerint Magyarországon szennyezett ipari területeken, barnamezős beruházásokként kellene megvalósítani az ilyen gyárépítéseket. Emellett azt is vitatják, hogy a hazai energiarendszer felkészült arra, hogy olyan fokú energiát tudjon szolgáltatni, ami a jövőben tervezett gyárakat ellátná. Egyelőre azonban úgy tűnik, a kormányt nem hatják meg az ellenérvek. Akkunagyhatalom leszünk akkor is, ha beledöglünk – nem feltétlen képletesen.