Ugrás a tartalomra

Az LMP szerint nem modellváltás, hanem kiszervezés zajlik az egyetemeken

Kujan István
Utoljára módosítva
2021. február 09. kedd 13:40
Ami most történik, azt a kormány modellváltásnak hívja, de ez semmiképpen nem tekinthető annak – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján az LMP parlamenti frakcióvezetője. Keresztes László Lóránt szerint magánalapítványokba szervezik ki nemcsak az egyetemi vagyont, de a kuratóriumok felállításával a döntéshozatalt is; az intézmények így politikai irányítás alá kerülnek, ami „teljes bizonytalanságot” szül.

Újabb modellváltási hullám kezdődött év elején a magyar felsőoktatásban: január végén Szegeden és Pécsett megszavazták, hogy az egyetemek állami alapítványi fenntartásra váltsanak. Napokkal korábban a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem szenátusa is a fenntartóváltás mellett döntött. Ez azonban nem előzmények nélküli: most egy olyan klubhoz csatlakozhatnak, amelynek mások mellett a Miskolci Egyetem is tagja. Az itteni intézménynél még tavaly év közepén jelentették be a modellváltást.

Az LMP parlamenti frakcióvezetője a most fenntartóváltás előtt álló egyetemek székhelyein már felhívta a figyelmet aggodalmaikra. Szerintük ugyanis nem szakmai célkitűzések megvalósításáról, a felsőoktatás érdemi fejlesztéséről van szó, hanem hatalmi és pénzügyi szempontok érvényesítéséről. – Az úgynevezett modellváltás, azaz a kiszervezések arról szólnak, hogy a kormány hosszú időre döntési jogokat szerezzen az Európai Unióból kutatás-fejlesztésre érkező források fölött – vélekedett Keresztes László Lóránt, aki kifogásolta azt is, hogy a modellváltó egyetemek vezetésébe a kormány nevezi ki a kuratóriumi tagokat, akik ráadásul vissza sem hívhatók. Úgy vélekedett, hogy Miskolcon is érvényesül a politikai irányítás azzal, hogy a kuratórium elnöke egy pártpolitikus, Varga Judit igazságügyi miniszter. Bár – tette hozzá az lmp-s politikus – az itteni egyetemen formálisan még maradtak jogok a szenátusnál, de ezeket „bármikor vissza lehet vonni”.

Keresztes László Lóránt: a kiszervezések arról szólnak, hogy a kormány hosszú időre döntési jogokat szerezzen az Európai Unióból kutatás-fejlesztésre érkező források fölött. | Fotó: Mocsári László

Azt is elmondta, hogy a beígért béremelés egyelőre elmaradt, így továbbra is „megalázóan alacsonyak” az oktatói és kutatói bérek. Aggodalomra ad okot az is, hogy évről évre csökken a felsőoktatásba jelentkező diákok száma, sok oktató, kutató pedig a modellváltásból fakadó bizonytalanságok miatt elhagyja a szférát.

– Többletforrások bevonására, a hatékonyság növelésére valóban szükség van, de ehhez nem az kell, hogy az egyetemeket magánalapítványokba szervezzék ki, és ezen alapítványok fölé visszahívhatatlan fideszes pártpolitikai vezetést állítsanak oda – hangsúlyozta.

Keresztes László Lóránt végül kifejtette, az egyetemek védelmében együtt kell működnie a térség és az intézmények polgárainak, valamint az érintett önkormányzatoknak. Az LMP az országgyűlés elé terjesztett egy határozati javaslatot, amiben az egyetemek jövőjével kapcsolatos legfontosabb garanciákat kívánják lefektetni.

– Garantálni kell a munkavállalói jogokat, és a forrásokat egy tisztességes béremeléshez. Garantálni kell, hogy az egyetemek autonómiája a későbbiekben ne sérülhessen. Bízunk abban, hogy egy széleskörű együttműködéssel érdemi lépéseket tudunk tenni ezek érdekében. E nélkül ugyanis súlyos károkat fog szenvedni a magyar felsőoktatás – zárta a sajtótájékoztatót az LMP parlamenti frakcióvezetője.

További hírek