A skóciai intézmény a BBC tudósítása szerint az első az Egyesült Királyságban, amely ilyen jellegű programot indít. A 20 millió fontos (7,25 milliárd forintos) összeget két évtized alatt gyűjti össze és fordítja az egyetem egy kutatóintézet felállítására.

A Glasgow-Caribbean Centre for Development Research nevű központot a Nyugat-Indiák Egyetemmel közösen működteti majd a Glasgow-i Egyetem, és a skóciai nagyvárosban, valamint a Karib-térségben is lesz székhelye. Kutatási területe pedig a rabszolgaság történetének és világszerte gyakorolt hatásainak vizsgálata lesz.

Hilary Beckles, a University of the West Indies alkancellárja méltatta a skót egyetem döntését. Mint mondta, „bátor, erkölcsös és történelmi” lépés volt, hogy elismerte múltjának rabszolgasággal kapcsolatos szeletét. 

A Glasgow-i Egyetem csaknem egy évvel ezelőtt fogott a 18. és a 19. században kapott adományainak átvizsgálásába. Mint kiderült, ezek jelentős része olyan emberektől érkezett, akiknek vagyona rabszolga-kereskedelem révén keletkezett. Az egyetem vezetői közölték, hogy bár az intézménynek közvetlenül sohasem volt köze a rabszolgasághoz, egyértelmű, hogy jelentős, mai árfolyamon számolva 16,7 millió és 198 millió font közötti összegre becsülhető haszna származott belőle.

Az egyetem jelenlegi campusának megépítéséhez szervezett gyűjtés vizsgálata például kimutatta, hogy 23 olyan adományozó is volt 1866 és 1880 között, akit üzleti érdekek fűztek a rabszolga-kereskedelemhez az Újvilágban. Stephen Mullen, a tanulmány társszerzője emlékeztetett arra, hogy Glasgow annak idején a dohánybárók és a cukorarisztokrácia otthona volt, sokan közülük pedig az egyetem öregdiákjai voltak. 

A Glasgow-i Egyetem múltjának vizsgálatáról szóló hírek nyomán más oktatási intézmények is hasonló kutatásba kezdtek, köztük a Cambridge-i Egyetem. A Bristoli Egyetem pedig katedrát kínált a rabszolgaság történetének vizsgálatára és az intézmény hozzá fűződő kapcsolatai feltárásának felügyeletére. A Kelet-londoni Egyetem kormányzótanácsa százmillió fontos adományt tartana a jóvátétel megfelelő formájának a kisebbségi diákokat segítő alap számára. 

Vannak azonban, akik bírálják a Glasgow-i Egyetem döntését. Joanna Williams szerző és egyetemi tanár szerint az intézkedés azt sugallja, hogy a mai emberek viselik az elődeik által elkövetett cselekmények történelmi felelősségének egy részét. A rabszolga-kereskedelmet és az arra épülő gazdaságot barbár dolognak és bűncselekménynek nevezte, de úgy vélekedett, túlzás azt érzékeltetni, hogy a ma élők felelősek az elődeik bűneiért. „Ez azt is sejteti, hogy a most élők egy másik része áldozata annak, ami az ő elődeikkel történt. Van az a pont, amikor mindnyájunknak tovább kell lépni, és azt mondani, hogy ami történt, megtörtént” – mondta.