Ugrás a tartalomra

Ifjú szónokbajnok: Tudnunk kell megszólalni a változáshoz

Király Csaba
Utoljára módosítva
2021. november 30. kedd 14:28
A miskolci Czipa András nyerte a 22. Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt. Az ifjú szónokbajnoknak nem ez volt az első villanása a műfajban, hiszen városi és országos szinten is ért el szép eredményeket retorikai megmérettetéseken. Emellett jogásznak tanul és a színészettel is szemezget – sokoldalú fiatal reménysége Miskolcnak, aki bariton hangján mesélt kicsit magáról.

Czipa András másodéves jogász hallgató a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán. Már az első kapcsolatfelvételnél kiderült, hogy legalább egy tehetséggel megáldotta a sors. Olyan simogató beszédhanggal szólal meg, amely predesztinálja: ezzel az ajándékkal kezdenie kell valamit, mert aki meghallja, azt már félig megnyerte magának.

Egyelőre úgy tűnik, hogy András él is a tehetsége adta lehetőségekkel, hiszen novemberben megnyerte a 22. Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt, ami tulajdonképpen a legrangosabb retorikai megmérettetés, amelyen diákként elindulhat. Kissé előreszaladtunk a történetben, hiszen a szép eredmény előzmények és komoly munka után jött el.

Czipa András; Fotó: Mocsári László

A szavak ereje

„Sok ember akar változtatni, felhívni valamire a figyelmet, azonban ebből legtöbbször semmi nem lesz, ha nem szólalunk meg. Erre kiváló eszköz a retorika” – kezdte András kifejteni, hogy mi terelte erre a pályára. Fiatalabb korában a színészet világa vonzotta, majd a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda tanulójaként csatlakozott az iskola vitaklubjához, hiszen mindig is élvezte az érvelés tudományát.

Egyébként orgánuma mellett örökölhetett valami mást is a szüleitől is, akik mindketten jogászok. 2019-ben egyik akkori tanára, Varga Péter – akinek azóta is nagyon hálás – ajánlotta figyelmébe, majd készítette fel a Miskolc Város Ifjú Szónoka versenyre, amit meg is nyert.

„Nekem mindig is könnyebb volt előadni egy szónoklatot, míg a beszéd megírása hosszabb időt vett igénybe. Az előadás nagyon sokat számít, könnyen hátán cipelheti a mondanivalót is.” – jellemezte röviden erősségeit.

Egy évvel később, 2020-ban már az országos szint következett, az említett Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny, ahová városi szintről, illetve a határon túli magyar lakta településekről jutnak be az ifjú ékesszólók. Ekkor második helyezést ért el a koronavírus-világjárvány miatt online megtartott versenyen.

A „csúcsra” idén jutott fel, már másodéves jogászhallgatóként: megnyerte az országos megmérettetést. A lebonyolítást úgy kell elképzelni, hogy első körben előre megadott téma alapján kidolgozott hatperces beszédet adnak elő a kis Kossuthok. A második fordulóra háromperces szónoklatot kell összeállítaniuk megadott időn belül egy számukra addig ismeretlen témából.

Czipa András 2019-ben a Miskolc Város Ifjú Szónoka versenyen; Fotó: Mocsári László

Vigasztalást a játék sem szerez?

A 2021-es előre fixált alaptémát Pilinszky János egyik sora definiálta: „Vigasztalást a játék sem szerez / az éjszakának legmélyebbje ez.” – Megfér-e egymással a politikai korrektség és a humor? A szövegét teljes egészében ő írta, azonban Szitás Benedek, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának retorika tanára segítségével készült fel a feladatra.

András személyes történetet is említve taglalta, hogyan cserélődnek a különböző szavak és jelzők a politikai korrektség jegyében, miután pejoratív értelmet nyertek. Azonban idővel az újak is – ugyanilyen okokból – nemkívánatosak lesznek. „Ez csak tüneti kezelés a problémára. Nem feltétlenül jó módszer bizonyos szavakat eltüntetnünk, mert egy idő után nem tudjuk definiálni a jelenséget. A humor célja, hogy megnevettessen, egyben felhívja a figyelmet az esendősségre. Úgy gondolom, ha a politikai korrektség eszköze lenne a humor, akkor sokkal jobban érvényesülne a kezdeti célja, hogy kiküszöböljük a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket.” – összegezte logikáját. „Nem feltétlenül rosszak az előítéletek. A lényeg: ne engedjük nekik, hogy elvakítsanak minket. A humor kenőanyag ezek elsimításához.” – tette hozzá.

A rögtönzött beszédek elkészítéséhez két tételmondat közül választhattak: Javasolja plasztikai műtétre a Janus-arcúakat? vagy pedig „A félsiker egész felsülés.” – ahogy Jókai Mór mondata szól. András az utóbbit választotta és több példa mentén érvelt az állítással kapcsolatban. Ezek egyikét ugyancsak saját élete ihlette: kétszer indult el a Miskolc Város Ifjú Szónoka versenyen, és mielőtt megnyerte volna azt, második helyezett lett. Ami szép eredmény, azonban félsiker, hiszen a győztes képviselhette a várost országos szinten, és a nagy nyilvánosság elismerése is rá korlátozódott.

Mi leszel, ha nagy leszel?

Sokáig gondolkodott azon, hogy a színészi vagy a jogi pályát válassza. Rövid ideig dolgozott a Miskolci Nemzeti Színházban, szerepelt nagyjátékfilmben, most pedig ugyebár jogász hallgató. „Feldobtam az érmét és majd leesik.” – utalt arra, hogy egyelőre sodródik az árral és él az előtte kínálkozó lehetőségekkel. A jog kicsit túl elméleti neki, a színészet pedig gyakorlatorientált, azonban úgy érzi, a retorika megfelelő arányban ötvözi a kettőt.

A kérdésre, hogy miután megnyerte az elérhető legrangosabb versenyt a műfajban, hova tovább a retorika terén; a nemzetközi perbeszéd-versenyt jelöli meg célnak. Ebben sokat segít majd neki, hogy a következő egyetemi félévet a görögországi Szalonikiben tölti Erasmusos diákként.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!