Szeptemberben 10 ezer, tudományos alapon kiválasztott miskolci kapott közösségi gyűlési meghívót a postaládájába. Őket úgy választották ki a szakemberek, hogy nemük, koruk és a városon belüli lakhelyük alapján arányosan megegyezzenek Miskolc teljes lakosságával. Amikor kinyitották a borítékot, a leírás mellett találtak egy linket, amelyen keresztül ténylegesen regisztrálni is tudtak a közösségi gyűlésre, ahol a város levegőminőségének kérdéséről beszélgetnek majd.

Csere Áron János, a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület elnöke elmondta, hogy már a jelentkezés során rákérdeztek az iskolai végzettségre is. Ezzel az adattal egy újabb tényező került be a képletbe, amely alapján a most kiválasztott 50 ember arányosan még pontosabban leképezi a város összlakosságát.

50 fő mindenki nevében

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a több mint 400 regisztrált egyénből egy számítógépes algoritmus véletlenszerűen 6 darab 50 fős listát állított össze. A jó öreg „kockadobás” módszere határozta meg végül, hogy ki lett a végső félszáz, akik mintegy 150 ezer miskolci általánosított álláspontját képviselhetik majd.

A kiválasztottak ezen a héten sms-t, e-mailt vagy éppen telefonhívást kapnak a további teendőkről, ami ezen a ponton lényegében olyan bürokratikus teendőket fed le, mint az együttműködési megállapodás aláírása az Avasi Közösségi Kávézóban.

A Dialóg Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy továbbra sem azt várják a társszervező miskolci önkormányzattal és a DemNet Alapítvánnyal, hogy a levegőminőség tudományos szakértőiként érkezzenek meg a résztvevők a közösségi gyűlésre. Ott – az első két nap során – szakemberektől hallhatnak majd olyan információkat, amik segítenek alaposan átgondolni a kérdést. Ugyanakkor azt tanácsolta: beszélgessenek ismerőseikkel a témáról, szívják magukba a véleményeket, hogy majd szeptember 18-19-én és október 2-3-án minél több álláspontot képviselhessenek.

A részvételi demokrácia eszköze

A város önkormányzata már többször kijelentette, hogy a „Miskolc a nyitott kapuk városa”-elv mentén képzelik el a város vezetését. Ennek eleme a részvételiség, azaz az állampolgárok lehetőség szerinti bevonása az őket is érintő ügyekbe.

A közösségi gyűlés – ami alapvetően egy sokszereplős, nagyívű beszélgetés – ebbe a koncepcióba illeszkedik bele. A részvételi demokráciának ezt az újszerű módszerét Budapest után az első településként próbálja ki a megyeszékhely; a városvezetés pedig vállalta, hogy a tanácskozás során az állampolgárok által megfogalmazott véleményeket, irányelveket figyelembe veszik a Miskolc levegőminőségét alakító döntéshozói folyamatokban.

Borítókép: MiNap.hu-archív; Juhász Ákos