A sajtóban egyre gyakrabban találkozunk olyan információkkal, hogy a kiszámíthatatlan időjárás, a tavaszi fagyok, a gyakori aszályok, a klímaváltozás miatt egyes haszonnövényekből nincsen elég termés, vagy már maga a termesztés sem rentábilis a gazdáknak. Vannak, akik a változások miatt kongatják a vészharangot, mások lehetőséget látnak bennük. Csak néhány példa utóbbira az elmúlt hetek híradásaiból, amelyekben azt olvassuk, hogy a Dunántúlon egyre több a kivi ültetvény, egy magyar agrárvállalkozás Magyarországra optimalizált földimogyorót nemesített, Németországban népszerűsítik a tücsök-burgert és egy fagyizó tücsökízű nyalnivalót árul, és minden adaghoz ad egy szárított, ropogtatni való példányt is. És így tovább. Ez a különös „érzékenyítés” a számunkra teljesen extrém élelmiszerekhez nagy erővel folyik, a kérdés az, hogy ez csak egy újabb divathóbort, jó marketing vagy valódi szükséglet, azért, hogy pótoljuk az esetlegesen kieső hagyományos, megszokott ételeinket?
Mindenesetre tény, hogy nem csak a bibliai időkben, de manapság is sokan esznek különböző rovarokat, a világ több országában és térségében. Ez nem is olyan szélsőséges dolog, mint ahogyan azt mi itt Európában gondoljuk, sőt, ők ezt nem is tartják gusztustalan ételnek, van olyan rovar – lásd a tücsök -, amit szárítva kifejezetten nassolásként fogyasztanak, mint mi a sós mogyorót.
Az Európai Unió nemrég felvette a rovarösszetevőket az élelmiszerként fogyasztható anyagok listájára. A magyar Agrárminisztérium egyelőre nem rovarpárti, ellenzik a rovarfogyasztást, mert álláspontjuk szerint sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban, ezért nem is támogatták az EU-döntést. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megkérdezte erről az emberek véleményét is. Felmérésük szerint a fogyasztók kevesebb, mint öt százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint hetven százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Ugyancsak a Nébih korábbi, 2016-os közleménye még azt írta: "A fenntartható élelmiszertermelés megoldásainak keresése a jelenkor egyre égetőbb feladata. Ennek egy lehetséges iránya a hagyományostól eltérő alapanyagok felhasználási lehetőségeinek kiaknázása, például a több mint 1900 ehető rovarfaj élelmiszerként és takarmányként történő alkalmazása."
Az emberek döntő többségének azonban nem jön be, hogy tücsköt-bogarat egyen. Mivel a napokban a tücsökfagyi kapcsán újra a médiafigyelem középpontjába került a rovarevés témája, a Nébih igyekezett megnyugtatni az aggódókat. A február elsején publikált írásukban hangsúlyozták, hogy az új élelmiszerek - mint amilyenek a rovar alapú élelmiszerek is - kizárólag szigorú ellenőrzés alapján, uniós szintű engedélyeztetést követően hozhatók forgalomba. Az új összetevők biztonságosságának átfogó értékelését az EFSA végzi, majd a jóváhagyásról egy tagállami képviselőkből álló testület dönt. Pozitív döntés esetén az EU Bizottság kiadja a forgalomba hozatali engedélyt. Mint minden összetevőt, az engedélyezett rovarokat is kötelező jelölni az élelmiszerek csomagolásán - emelték ki.
"Ahogy a jelenlét elhallgatásától, úgy attól sem kell tartani, hogy E-számnak „álcázva” rejtik el a rovarok jelenlétét a gyártók a termékekben. E-száma csak az élelmiszer-adalékanyagoknak van. A rovarok nem tartoznak ebbe a körbe, azokat nem adalékanyagként, hanem összetevőként lehet felhasználni, és új élelmiszerként engedélyezték őket" - írta a Nébih.
A kérdésben a legújabb fejlemény az a március 24-én, az agrárminiszter által közzétett információ, mely szerint szigorúbb szabályozás lépett életbe Magyarországon: a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereken fel kell tüntetni a "Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!" kifejezést, és azokat a többi terméktől elkülönítetten kell kihelyezni.
Nagy István miniszter hangsúlyozta, a kormány a szigorú termékjelölési és elkülönítési szabállyal is szeretné védeni a magyar fogyasztókat a Brüsszel által az EU-ban engedélyezett rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerektől. "Az Európai Bizottság ezzel gasztronómiai hagyományainkat, étkezési szokásainkat sodorja veszélybe" – írta. A rovarfehérjéket tartalmazó termékek ezen túl jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A rendeletnek nem megfelelő csomagolóeszközöket és címkéket még három hónapig lehet felhasználni, és az ilyen csomagolóeszközzel vagy címkével ellátott termékek legfeljebb további három hónapig tarthatók forgalomban.
A Nébih legfrissebb reprezentatív felméréseiből világosan látszik, hogy 2016 óta 2,4 százalékkal emelkedett a rovarfogyasztástól elzárkózók aránya Magyarországon. "Akiknek fontos, hogy magyar eredetű élelmiszert vásároljanak, azok nem szeretnének rovarokat enni. Ráadásul a magyar gazdák mindig kiváló minőségű alapanyaggal, friss és jó minőségű élelmiszerrel látják el a magyar lakosságot, nem kell sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól tartanunk" - húzta alá az agrárminiszter.
A kérdés azonban maradt, hogy miért van erre egyáltalán szükség? Nincsen elég egészséges élelmiszer? Nem tudunk eleget termelni?
Megkérdezett szakemberek szerint ma Magyarországon nem kell élelmiszerhiánytól tartani, az ország a legfontosabb növényi és állati eredetű termékekből szinte önellátó. Különösen igaz ez a haszonnövényekre, mint a búza, kukorica, és más kalászosok, amelyekből általában exportőrök vagyunk, bőven jut kivitelre is. Az állattenyésztés területén már nem ilyen megnyugtató a kép, de veszélyről ott sem beszélhetünk – nyugtattak meg.
