Ugrás a tartalomra

Opera-ősbemutató Miskolcon

minap.hu
Utoljára módosítva
2022. január 20. csütörtök 20:14
A miskolci színház Nagyszínházában lesz látható a világon első alkalommal Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző hetedik operája január 21-én. A Veron egy tiszta lelkű, sugárzó széki cselédlány és egy bakaruhás, polgári származású költő hazugságon alapuló, mégis igaz szerelmének történetét meséli el az I. világháború hajnalának varázslatos Kolozsvárán.
Mocsári László képgalériája

A magyar operaélet újabb kinccsel gazdagodik: az erdélyi születésű Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, operarendező, karmester és zongoraművész, Érdemes művész most megajándékozza a miskolci operarajongókat: legújabb, hetedik operájának ősbemutatója Miskolcon lesz - írja közleményében a színház.

Selmeczi Györgynek nem idegen a borsodi megyeszékhely: 1976-ban Miskolcra költözött, ahol a Zeneakadémia miskolci tanárképző intézetében tanított. Megalakította és vezette a Miskolci Új Zenei Műhelyt, és a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. 2000 márciusában – a hat alapító tag egyikeként – közreműködött a Miskolci Akadémiai Bizottság keretén belül megalakult Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) Miskolci Területi Csoportja létrehozásában.

Az opera története sokak számára ismerősen csenghet: a darabot Hunyady Sándor Bakaruhában című novellája ihlette, amelyet az azonos című, Bara Margit és Darvas Iván főszereplésével 1957-ben bemutatott Fehér Imre-film tett halhatatlanná. – A magyar kultúra történetében mindig alapvető kérdés volt a különböző kulturális dimenziók, gondolkodásmódok ütközése. A mai napig emlegetjük, hogy valami népi vagy urbánus, vagy, hogy milyen szélsőértékei vannak a mi végtelenül gazdag magyar kultúránknak. Ez a történet operaszínpadért kiált. Az opera mindig archetipikus karaktereket, szituációkat visz színpadra és ennek most is borzasztó erős érvényessége van – fogalmaz Selmeczi György.

Az opera témáját a zeneszerző egyik fő munkatársa és jóbarátja, a Kossuth- és József Attila-díjas Szőcs Géza választotta – a bemutató szomorú apropója, hogy a Veron volt a költő utolsó műve 2020. novemberi halála előtt. Szőcs librettója a realista szerelmi történetet a poézis és a mágikus realizmus világába emelte: verseiben széles spektrumon jelenik meg a paraszti és polgári kultúra két átjárhatatlan világa a népies daloktól a frivol párbeszédeken, kuplékon át a költői magasságú szövegekig.

Egyedi nyelvezetben és magával ragadó hangulatban elevenedik meg 1914 őszének Kolozsvára, benne olyan valóságos, mégis földöntúli karakterekkel, mint a sétatéri köszörűs, a Máriskó (javasasszony) vagy a vásári színjátékos. Az I. világháború elkövetkező tragédiáiból még mit sem sejtő kor szellemét és hangulatát az erősen archetipizált szereplőkön túl, a Hunyady-novella kereteiből kilépve több más epizód és nevezetes személy segít megidézni: megjelenik például Ady a Nyehóban, azaz a New York Szállóban, felbukkan (vagy inkább eltűnik) Houdini, valamint Raszputyin és a kor nagy uralkodói is – utóbbi Szőcs Géza Raszputyin küldetése c. drámájának parafrázisaként.

Ez az erős irracionalitásra épülő koncepció Selmeczi György muzsikájában teljesedik ki: a korra jellemző könnyűzenétől a kodályi és bartóki szellemiségű, táncházi intonációkon és a Kurt Weillt idéző dallamokon át egészen a pucciniánus operai faktúráig megannyi szín és dimenzió tárul fel, hogy a két átjárhatatlan világ között hidat képezzenek.

A főszerepekben Covacinschi Yolanda és Haja Zsolt, illetve Kovács Csilla és Hámori Szabolcs látható Veron és Sándor szerepében. Külön büszkeség a Miskolci Nemzeti Színháznak, hogy a teátrum két színművésznője, Czvikker Lilla és Varga Andrea is szerepet kaptak az operaelőadásban. Czvikker Lilla több karakter megformálója, Herczenik Annával váltott szereposztásban ő játssza Késes Lajit, az Utcai énekest, a Javasasszonyt, a Fotográfust, és Paprika Jancsit. Varga Andrea az Ezredes lányát alakítja Antal Liviával váltott szereposztásban.

Az előadás a Kolozsvári Magyar Operával közös produkció lesz, a választás pedig nem véletlen: a kolozsvári opera a legrégebbi magyar színház, 1792-ben alapították, ezután jött Miskolc 1823-ban. „A két idős testvér most összefog, és együtt mutatja meg soha el nem fogyó erejét” – fogalmazott Béres Attila igazgató.

További hírek

Olvasnivaló