Ugrás a tartalomra

„A szeretet nem árt”

Muntyán Bernadett
Utoljára módosítva
2019. november 13. szerda 18:12
„Szerelemféltésből elkövetett gyilkosság…” – olvasható megannyi újságban, hírportálon és szalagcímen, pedig ilyen nem létezik, hiszen „a szeretet nem árt”. Magyarországon a legóvatosabb becslések alapján is hetente egy nő hal bele kapcsolati erőszakba, ez évente legalább 52 nőt jelent. Hol a határ? Miért nem akarjuk észrevenni a jeleket az első pofon előtt? Hogyan lépjünk ki egy ilyen kapcsolatból?
Illusztráció!

A „lúgos orvos” ügye, szerelemféltésből elkövetett gyilkosság, brutálisan megvertek egy miskolci nőt – csupán néhány borzalmas példája a kapcsolati erőszaknak, amelyek manapság szembejöttek velünk a hírportálok és híradók szalagcímein.

Európai és magyar adatok szerint minden ötödik nőt rendszeresen fizikailag is bántalmaz a partnere. Ez Magyarországon körülbelül félmillió nőt érint és közel ugyanennyi férfi elkövetőt jelent. Hazánkban legóvatosabb becslések alapján is hetente legkevesebb egy nő hal bele kapcsolati erőszakba, ez évente legalább 52 nőt jelent. A bántalmazott gyerekek számát csak becsülni tudják. Hazánkban több százezer olyan gyerek él, aki hozzátartozó által elkövetett testi, lelki vagy szexuális erőszak áldozata – írja a nane.hu.

Fotó: Polyak Attila/Origo

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2000-ben hozta létre Miskolcon a Családok Átmeneti Otthonát, aminek következtében rövid időn belül szembesültek azzal a megrázó ténnyel, hogy az ellátottaik több mint fele érintett kapcsolati erőszakban. – Ekkor tudatosult bennünk, hogy speciális ellátást kell létrehoznunk – idézte fel a kezdeteket Rácsok Balázs, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója. Mint mondta mára már segélyszervezetük a legnagyobb olyan szervezet lett, ami országosan sokféle nyújt ellátást. – Vannak családok átmeneti otthonaink, krízis központjaink, ahol várólista nélkül azonnal tudjuk fogadni a bántalmazottakat. Az elmúlt időszakban két új titkos menedékházat nyitott a segélyszervezet, így most már háromban is tudunk dolgozni.

A titkos menedékház olyan intézmény, ami hat hónapig ingyen teljes ellátást biztosít a bántalmazottak számára, ahol jogász, pszichológus és szociális munkás is foglalkozik velük, a gyerekekhez pedig fejlesztő pedagógus jár.

– Két új ellátási formánk nyílt az elmúlt években, az egyik egy online anonim tanácsadás, ahol semmilyen adatot nem kell megadnia az „ügyfélnek”. Nincs regisztráció sem, és a keresőmotorban nem kereshető vissza, hogy hol böngészett a bántalmazott. Az éter másik oldalán pedig képzett szakemberek ülnek. A legújabb szolgáltatás pedig – amit négy régióban indított el a segélyszervezet –, az úgynevezett krízisambulancia – részletezte.

Fotó: Végh László/zoom.hu

Van más választás

A kapcsolati erőszak áldozatainak és hozzátartozóinak nyújt segítséget, szociális és információs, pszichológiai és jogi tanácsadást, valamint segít az áldozatoknak a szakemberekkel felvenni a kapcsolatot – foglalta össze a krízisambulancia munkáját Sándor-Lenkei Aida, a miskolci regionális krízisambulancia szakmai vezetője. 2018 őszén indult ez a szolgáltatás. Azóta 80 áldozattal van személyes kapcsolatuk, és 600-700 telefonbeszélgetést bonyolítottak már le. „Az áldozataink 15 százaléka férfi, ami elég magas százalék. Személyes megjelenésük sokkal kevésbé jellemző, mint a nőké, mert sokkal nehezebben vállalják fel ezt a tényt.” Mint mondta, egy olyan társadalmi réteget sikerült elérniük, akik legalább középfokú, de inkább felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, középosztálybeliek, jó társadalmi státuszúak, nincsenek anyagi problémáik – ők azok, akik a szociális ellátó rendszerbe nem kerültek be soha.

Illusztráció!

– A férfi áldozatok esetében leginkább lelki, szóbeli bántalmazás és gazdasági erőszak figyelhető meg, a nők esetében teljesen vegyes – mondta. Kiemelte: minden kapcsolatban vannak konfliktusok, vannak olyan mondatok, amik nem tetszenek a másik részéről, azonban ezt meg tudja egy pár beszélni egymással. Ha harmóniában, egyensúlyban élnek, akkor nyíltan elmondhatják az érzéseiket, és nem kell a másik reakciójától tartani. De van egy kampányfilmünk, ami kifejezetten arról szól, hogy meddig mehet ez, hiszen mindenkinek máshol van a határ. – Van, akinek belefér, hogy a másik megnézze a Facebook-üzeneteit, de van, akinek nem. Van, akinek belefér, hogy zsebpénzt kap a másiktól, de van, akinek nem. Mindannyian mások vagyunk. Akkor, amikor valakinek, valami nem fér bele egy kapcsolatba, és ezt jelzi a párjának, amire megtorlás a válasz, akkor azt már erőszaknak nevezhetjük – fogalmazta meg a lelki bántalmazás mibenlétét Sándor-Lenkei Aida.

„Mindig valahogy úgy indul, a másikat próbálja a bántalmazó leértékelni, lekicsinyíteni, jogfosztottá tenni, és minden referenciakeret ő maga lesz a számára. Hozzá képest mérje magát a bántalmazott, és ő az, aki rendelkezik felette" – állítja Pócsi Orsolya klinikai szakpszichológus.

Például nem vehet magának új ruhát, nem sminkelhet, nem mehet el otthonról, leellenőrzi az idejét és elszámoltatja vele, elzárja a külső kapcsolatoktól, legyen az baráti vagy családi addig, amíg ő nem marad egyedül, mint referenciapont a másik életében. Innentől kezdve nagyon könnyű bármit csinálni vele – folytatta.

Bántalmazó, áldozat, megmentő

Bántalmazás már az is, amikor szavakkal verjük, lekicsinyítjük, alázzuk a másikat. A lényege, hogy a másikat lejjebb helyezem, ezáltal én magasabban vagyok. Azt tudni kell, hogy nem születünk bántalmazónak, hanem valahonnan eltanuljuk, vagy magunk is átéljük azt, így vagy agresszorok leszünk, vagy áldozatok, vagy megmentők. Mind a három általában beleköltözik az emberbe: nemcsak bántalmazó lesz, hanem áldozat, és üldöző is. Ezek napi szinten is változhatnak – magyarázza a pszichológus. Mint mondta, ha beszélünk egy bántalmazott nővel és megkérdezzük, miért nem lép ki egy ilyen kapcsolatból, akkor az lesz rá a válasza, hogy a férje másnap a legdrágább parfümmel érkezik haza és lehozza a csillagokat is az égről. „Mint egy pszichopata báj, annyira kedvesek és édesek lesznek, hogy a nő elhiszi neki, hogy holnaptól minden más lesz, és emiatt tarthat évekig, évtizedekig egy ilyen játszma.”

Fotó: Mocsári László

Ha valaki bántalmazó családból jön, ahol látta, hogy apja veri anyját, akkor ezt megtanulta, mint családi működést, és a ki tudja később váltani az amúgy teljesen „egészséges” lelkületű férjéből is, hogy megüsse, így újra átélheti a traumát. – Ilyenkor nem számít már, hogy ebben a traumában, amit újraélek, a bántalmazó vagy a bántalmazott énemet találja-e meg, a lényeg, a trauma újrajátszása – emeli ki.

Mikor valaki elveszi a másik önbecsülését, szociális hálóját, elhiteti vele, hogy nélküle egy senki, és minden az ő hibája, akkor már nagyon nehéz lépni. Péterfy-Novák Éva lépett. A miskolci származású írónő mindhárom könyvében (Egyasszony, Rózsaszín ruha, Apád előtt ne vetkőzz) megjelenik a kapcsolati erőszak valamilyen formája. – Több olyan pont volt a házasságom alatt, amit észre kellett volna vennem, sőt észre is vettem, de ez sajnos egy hosszú folyamat. Különösen akkor, ha vannak benne olyan visszatérő motívumok, mint annak az érzése, hogy ha elmegyek, akkor bekerülök egy légüres térbe, ahol vagy egyedül vagyok egy lakásban, vagy anyámnál egy új helyzetben, ahol mindenkinek magyarázkodnom kell. És akkor jön a párom, aki azt mondja, hogy gyere vissza a biztonságba, majd megváltozom, és elönt az érzés, lehet, hogy bántalmaztak, korlátozták a szabadságomat, de volt egy fajta biztonságérzetem – idézte fel Péterfy-Novák Éva. Odáig eljutni, hogy már érzed, ezt nem lehet így tovább, és már magad kell szembeköpni, ha még mindig maradsz, az a pillanat, amikor a bántalmazottak elkezdenek beszélni.

Forrás: Facebook

– Úgy gondolom, időnként elindul egy fejlődési folyamat ezzel a témával kapcsolatban, aztán valami miatt megreked. Néhány napja is, amikor megszerveztük a sárgarózsás tüntetést (a „lúgos orvos” ügyével kapcsolatban – a szerk.) az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy itt évek óta húzódik egy ilyen ügy, ami sajnos nem egyedi eset. Én például tegnapelőtt fenyegető levelet kaptam az írói oldalamra, hogy én hogy képzelem, hogy egy ilyenért tüntetést szervezzek, és az Alkotmánybíróságot befolyásoljam. Holott erről szó sem volt, mi egyszerűen arról akartuk biztosítani az áldozatokat, hogy itt vagyunk, veletek vagyunk, és nem vagytok egyedül. És ne húzódjon már ennyi évig egy ilyen ügy – mondta az írónő.

– Nagyon sok olyan eset van családon belüli erőszak kapcsán, ami egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn derül ki– nyilatkozta portálunknak Dr. Boschánszky Iván ügyvéd. Mint megtudtuk, a sértett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az eljárást lefolytassák. – Ez azért nagyon vitatott téma, mert a bíróságnak olyan helyzetben kell döntenie, amikor kevés bizonyíték áll a rendelkezésére, a bizonyítás kérdése pedig nem egyszerű, hiszen többnyire két ember között zajlik, nincs tanú – mondta. Kifejtette tovább: a családon belüli erőszakot a törvény is súlyosabban bünteti. „Ha a könnyű testi sértésből indulunk ki, akkor a családon belüli bántalmazás hároméves szabadságvesztéssel büntethető. Minél súlyosabb a cselekmény – súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosságot okozó – annál inkább emelkedik a büntetési tétel” – nyilatkozta Dr. Boschánszky Iván ügyvéd. Amíg egy testi sértés vagy egy súlyos testi sértés egy idegennel szemben hároméves szabadságvesztéssel sújtható, addig, ha ez a családon belül zajlik, öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni – tette hozzá az ügyvéd.

Programok

-
Miskolc
-
Miskolc városában