1

A szabadtéri rendezvényt kellemes, őszi időben tartották meg. A program hivatalos része a bányász, az erdész és a kohász himnuszok eléneklésével kezdődött. Az eseményen köszöntőt mondott Miskolc polgármestere, Veres Pál is, aki a kohászathoz való kötődéseiről beszélt.

– A szüleim az ózdi kohászatban dolgoztak, ahová így én is gyakran bejutottam. Sokszor láttam a gyártást gyerekként és átérezhettem azt, amit a kohászok, hengerészek éreztek minden nap. Még mindig az orromban van a vas jellegzetes szaga – emlékezett vissza a városvezető, aki szerint miskolciként büszkének kell lennünk az ipari múltra.

A rendezvényen tiszteletbeli kohászavatás is volt, majd látványcsapolást végeztek a Fazola-kohónál. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi és Műszaki Anyagtudományi karai bemutatókat tartottak, de szerepelt a programok között gombászati bemutató, gyermekfoglalkoztató, madártani bemutató, több múzeumpedagógiai foglalkozás és számos tárlatvezetés.

Harcsik Béla, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Gyűjteményének muzeológus-intézményvezetője érdeklődésünkre arról is beszélt, miért kellett a két programot együtt megrendezni.

– A járványhelyzet összekuszálta a körülményeket, de mindenképpen szerettük volna megtartani a Fazola napot, hiszen a diósgyőri kohászat emlékét nem szabad elengedni: 251 évvel ezelőtt alakult meg Magyarország talán legrégebbi ipari cége, ami 12 évvel ezelőttig folyamatosan működött. Ennek hagyatékát pedig rendre be kell mutatnunk a városnak. Idén ebben a Miskolci Egyetem műszaki karai mellett a Diósgyőri Gimnázium és a Kós Károly Építőipari Szakgimnázium is a segítségünkre volt.

A Fazola napon az iparosok mellett számos népművész is részt vett. A Múzeumok Őszi Fesztiváljának központi motívuma idén a zene volt: ehhez kapcsolódott a programok többsége is. Ismét sokan kilátogattak az eseményre, ezzel biztosítva, hogy a múlt nem marad őrizetlen, nem kopik ki a tudatból.

– A kisvonat felújítása kicsit áthúzta a számításunkat, de itt vagyunk, itt leszünk jövőre, sőt, remélem, 15-20 év múlva is – mondta Harcsik Béla.