A mhorr gazella eredetileg Északnyugat-Afrikában őshonos, ám természetes élőhelyéről az 1970-es évekre teljesen eltűnt, így csak állatkerti állományai maradtak fenn - áll a Fővárosi Állat- és Növénykert hétfői közleményében.

Ezeknek a patásoknak az összehangolt szaporításával viszont jó esély van a faj megmentésére. Ezt az is bizonyítja, hogy néhány éve Marokkó déli részén újra lehet találkozni vadon élő mhorr gazellákkal egy olyan visszatelepítési programnak köszönhetően, amelyben állatkerti születésű egyedeket engedtek szabadon a faj egykori élőhelyén.

A Fővárosi Állatkert 2007 óta vesz részt az európai állatkertek mhorr gazella tenyészprogramjában. Az első gida 2009 tavaszán született, amelyet azóta több másik utód is követett. A budapesti állatkertben világra jött és sikeresen fel is cseperedett állatok idővel más, ugyancsak a tenyészprogramban részt vevő állatkertekbe, többek között Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és Ausztriába kerültek.

Az elmúlt három évben átmenetileg nem született utód a mhorr gazelláknál a megfelelő tenyészállatok hiánya miatt. Tavaly azonban egy új, müncheni születésű, de Lengyelországból érkező tenyészbak, Taro került Budapestre. Ez az állat az apja a nemrég született gidának.

Az állatkert legifjabb mhorr gazellája május 10-én született, de az első napokban a kicsi és az anyaállat nyugalma érdekében a gondozókon kívül senki nem láthatta őket. Ebben az időszakban a Szavannaháznak az a része, ahol ezeknek a gazelláknak az istállója van, átmenetileg zárva is volt. A napokban a kifutón hosszabb-rövidebb ideig már láhatták a látogatók a jövevényt, és csütörtökön a Szavannaházat is újra megnyitották, így már a közönség is láthatja a kicsit, ha éppen a belső férőhelyen tartózkodik.

Egy másik ritka faj, a veszélyeztetett tarvarjú (Geronticus eremita) is szaporodott nemrégiben a budapesti állatkertben. Jelenleg három fióka is cseperedik náluk, őket a fészkelőhelyként szolgáló sziklapárkányon a közönség is jól láthatja.

Jól fejlődik a február 27-én, a Miskolci állatkertben született huszármajom kölyök is, aki ideje nagy részét még mindig anyja hasán kapaszkodva tölti, így alaposan meg kell figyelni a csapatot, ha valaki szeretné észre venni a kis jövevényt is. Időről-időre azonban már elhagyja anyát és ismerkedik környezetével, sőt, időnként már a csapat idősebb kölykeivel is játszik.

A kölyök mintegy öt és fél hónapos vemhesség után jött világra. Az utódnevelésből az apja nem veszi ki a részét, hiszen az ő feladata a szabad természetben is a csapat védelme lenne. A kölyök ugyan már kóstolgatja anyja táplálékát is, de közel egyéves koráig még anyatejjel is fog táplálkozni. A felnőttekre jellemző testméretet és ivarérettséget csak három-négyéves korára éri el. Mivel egyelőre nem nagyon távolodik el anyjától, így ivarát sem tudjuk még, nevet is majd csak ezt követően fog kapni. Az ifjú utóddal együtt jelenleg hat tagot számlál az Afrika-házi kifutó huszármajom csapata.