Ugrás a tartalomra

Verses meséivel hozták közelebb Pilinszkyt

minap.hu
Utoljára módosítva
2021. július 22. csütörtök 12:46
Kaffka Margit, Ady Endre és Szabó Lőrinc után Pilinszky János a miskolci Thália-házban.

Születésének századik, halálának negyvenedik évfordulója alkalmából tart idén programsorozatot a költő életművéből a Spanyolnátha. A művészeti folyóirat rendezvényeinek évek óta ad otthont a miskolci Színészmúzeum.

Ezúttal Pilinszky János kevésbé ismert verses meséinek univerzumába nyerhettek betekintést szerda délután az érdeklődők. A felolvasott írásokat narráló és a költő ezen ciklusát értelmezni segítő Mikita Gábor színháztörténésztől, a Thália-ház vezetőjétől megtudhattuk: a második világháborút követő kultúrpolitikai kényszer térítette el Pilinszkyt – mások mellett Weöres Sándorhoz hasonlóan – a gyermekirodalom irányába.

„Mesés" program a Thália-házban. | Fotó: Parai Roland

1949 és 1954 között műveit egyáltalán nem publikálták (egészen a tárgyalt mesés versekig), mivel költészetében a korban elvárt realizmust és materializmust finoman szólva sem látta viszont a pártállami rezsim.

– Ez a szükségszerűség szülte Pilinszky népköltészeti motívumokban bővelkedő verseit – fogalmazott.

A Nap születése, Kalandozás a tükörben, Ének a kőszívű királyról – meséiben a teremtő képzeletnek mindig is kitüntetett szerepet tulajdonított Pilinszky. A valóság és az azon való túltekintés meghatározó alapvetése munkáinak. Tükörmotívumaival egészen a valóság határáig visz el bennünket.

A Pilinszkytől jól megszokott, a lelkiállapotokra rendkívül érzékeny utalások annak ellenére jönnek velünk szembe, hogy sem műnemében, sem műfajában nem ezt várná a „gyanútlan” olvasó.

– Helyenként egészen líraiak, olykor drámaiak az áthallások – fejtegette a színháztörténész, aki hozzátette: Pilinszkynél az sem ritka, hogy költőtársai vagy épp a saját maga által korábban használt képeire, elemeire hivatkozzon vissza. És gyakorta ugyanazokat a mintázatokat és rajzolatokat tárja elénk ezekben a költeményekben: királylány, sárkány, sárkányölő szegénylegény vagy herceg.

Királylányról, hercegről meséltek

A közönségből érkező felvetésre a felolvasást tartó Mikita Dorka Júlia is megjegyezte: Pilinszky olyannyira aprólékosan és részletgazdagon képes a tájat felfesteni elénk, hogy megeshet: a költemény epikus szála csaknem teljes egészében figyelmünkön kívül marad. 

– Nagy horderejű a kőszívű királyról szóló mese például, ami nem is annyira magát a cselekményt bontja ki, sokkal inkább a benne megbújó drámát – mutattak rá a vendéglátók.

A távolmaradóknak a Miskolci Nemzeti Színházhoz is kötődő látványtervező-grafikus, Keresztes Dóra Aranymadár című animációs filmje segíthet Pilinszky lényének eddig sokak számára rejtett rétegét feltárni:

A rendezvénysorozat egy hónap múlva folytatódik a költő munkásságának további szegleteivel.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

-
Miskolc és környéke
-
Miskolc és környéke