2019. január 18. Piroska
„Büszkén állunk ki és tisztelgünk Szent István király előtt”
minap.hu
|
2017. augusztus 20. 09:34
|
frissítve: 2017. augusztus 23. 08:13
Miskolcon az ünnepi rendezvények vasárnap reggel a Népkertben Országzászlónál kezdődtek, majd a felsőhámori Szent István szobornál folytatódtak. Itt Kiss János alpolgármester beszédében egyebek mellett kihangsúlyozta: István király célja egy olyan állam kiépítése volt, amely a munkára, szervezettségre, kiszámíthatóságra épül. Gyarapítja az országot kultúrában, gazdaságban, s erőt ad, hogy ki tudjuk állni a történelmi viharok próbáit.

Vasárnap reggel, ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött el Miskolcon, a Népekertben az augusztus 20-ai ünnepségsorozat.

nepkert_zaszlofelvonas_170820_ja_5.jpg

A megemlékezések a felsőhámori Szent István szobornál folytatódtak. Varga László országgyűlési képviselő beszédében felelevenítette a szobor felállításának körülményeit, és hangsúlyozta: a község akkori tettrekészsége a mai napig érzékelhető. A politikus kiemelte Szent István  egy erős, önálló, keresztény magyar államot kívánt létrehozni, miközben letelepedésre ösztönözte a magyarokat.

hamor_sztistvan_szobor_170820_ja_2.jpg

– A belső egység, a belső kohézió megerősítése mellett külpolitikájában a békére törekedett – hangsúlyozta Varga László. – Csak akkor háborúzott, amikor erre feltétlenül szükség volt, és nem volt más eszköz. – Szent István uralkodása nagyon rövid idő alatt nagy változásokat hozott a magyarság életében. Ő az első olyan szent 1054 óta, akit keleten és nyugaton egyaránt tisztelnek – mutatott rá a képviselő.

Kiss János alpolgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott: ha megkérdeznénk a magyarokat, vajon mit is ünneplünk a mai napon, nem születne egyértelmű válasz. Sokan azt gondolják, hogy a kereszténység felvételét ünnepeljük. Mások úgy vélik, az ezer éves magyar államot,  megint mások pedig úgy gondolják, az új kenyeret ünnepeljük. - Valójában mind a hármat ünnepeljük ezen a napon, de akit leginkább ünnepelünk: az István király - hangoztatta Kiss János.

hamor_sztistvan_szobor_170820_ja_10.jpg

Az alpolgármester egyebek mellett megemlítette, hogy Szent István 1017-ben végérvényesen kiűzte az országból a besenyőket. Mint mondta, ez a háború rengeteg tanulságot hordoz. – A besenyők új területeket kerestek, új hazára volt szükségük. Az országban lett volna még hely, nem is volt szegény, ennek ellenére a király úgy döntött: nincs más út. Ezt az országot, ezt a kultúrát, ezt az államiságot és ezt a berendezkedést, ami az akkori Magyarország jellegzetessége volt, őrizni kell. Pontosan látta, hogy ha a besenyők megérkeznek, akkor velük együtt új kultúra, új szokások, új dalok és új mesék érkeznek. Csak így tudott rajta maradni az úton, ami a jövő záloga is volt – emelte ki Kiss János.

István király célja egy olyan állam kiépítése volt, amely a munkára, szervezettségre, kiszámíthatóságra épül. Gyarapítja az országot kultúrában, gazdaságban, s erőt ad, hogy ki tudjuk állni a történelmi viharok próbáit - hangoztatta az alpolgármester.

Ünnepi beszéde végén Kiss János kihangsúlyozta: ma, ezer évvel később, magyarságunkban, államiságunkban, keresztény kultúránkban büszkén állunk ki és tisztelgünk a szent király előtt. S nem csak az anyaországban tesszük ezt, hanem ott állunk Pácinban, Erdélyben, Bácskán, a Mura közön, a Felvidéken – szóval rengeteg helyen. A kérdés az, vajon ezer év múlva is ott fogunk-e állni? - tette fel a kérdést a politikus.

hamor_sztistvan_szobor_170820_ja_16.jpg

– Ha nem felejtjük el István király üzenetét, akkor ezer év múlva is itt állunk majd, itt állnak a magyarok, hogy megünnepeljék a magyar államiságot, és a keresztény kultúra felvételét – zárta beszédét alpolgármester.

A résztvevők ezt követően megkoszorúzták Szent István szobrát, majd Mikolai Vince plébános megáldotta az új kenyeret és megszegte azt.

hamor_sztistvan_szobor_170820_ja_31.jpg

A központi ünnepség délután 18 órakor ünnepi menettel kezdődik: a résztvevők a Városházától a Szent István térre vonulnak az aratókoszorúval. A téren Kriza Ákos polgármester és Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mond beszédet. A rendezvényen a történelmi egyházak képviselői idén is megszentelik az új kenyeret.

Az ünnepi programban közreműködik a Reményi Ede Kamarazenekar, a Cantus Agriensis és a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, valamint Boncsér Gergely színművész.

Számtalan más program is várja augusztus 20-án a családokat a Szent István téren, ahol egy nagyszínpadot is felállítanak. Itt lép fel mások mellett Király Viktor és zenekara délután 4 órától, este 8-tól Péterfy Borié és a Love Band szórakoztat, akik egyórás koncertet adnak. Este 9-től pedig jön a fergeteges tűzijáték!

A Városháza és a Megyeháza között felállítanak egy kisebb színpadot is. Itt a Langaléta Garabonciások előadását és a Kalap Jakab Együttes gyermekműsorát tekinthetik meg az érdeklődők, de lesz Számadó táncház is. Este negyed 8-tól pedig a Miskolci Illés Emlékzenekar ad koncert.

Már déltől számtalan kísérőprogram színesíti az ünnepet: népi játékok, tönkölykenyér-készítés, népművészeti kirakodóvásár, Manó Manufaktúra és a Számadó Zenekar is várja a kicsiket, nagyokat egyaránt.

Részletes program ITT található.

Nem

További hírek

Olvasnivaló

Ajánlat