2019. február 22. Gerzson
A dzsungel könyve megnyílt a Határtalan Napokon (Képgalériával!)
minap.hu
|
2019. február 08. 16:14
|
frissítve: 2019. február 11. 15:37
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata adta elő a híres musicalt, aminek szövegét Rudyard Kipling azonos című regénye alapján Békés Pál, zenéjét Dés László, dalszövegeit pedig Geszti Péter írta. Az első előadás pénteken délután 2-kor kezdődött a miskolci teátrum Nagyszínházában.

Február 7-9. között ismét a határon túli kultúráé a főszerep a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át a színház, a zene, a képzőművészet és az irodalom van a középpontban Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton, ahol idén Szatmárnémeti a vendég.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata változatos műfajokban mutatkozik be a háromnapos fesztiválon. A dzsungel könyve című musical felhőtlen szórakozást ígért minden korosztálynak. Második előadásukat este 7 órától tartják.

Lehet-e egy ember legjobb barátja és tanítója egy medve, szerető nevelői pedig a farkasok, oktatója egy fekete párduc, bűnbe csábítója egy óriáskígyó, legnagyobb ellensége pedig az erdő által rettegett tigris? A történet Maugliról szól, akit embergyermek létére a farkasok nevelnek fel a dzsungelben. Szemünk előtt zajlik barátságainak szövődése, ellenségeivel való küzdelme, férfivá válása és találkozása a szerelemmel. Barátság és álnokság, befogadás és kiközösítés, öröm és fájdalom, őszinteség és becsapás, szerelem és vérszomj – ki hinné, hogy mindez nemcsak az embereket jellemzi?

maugli_190208_ja_28.jpg

A Szatmárnémeti Északi Színház történetében szerepet játszott az első „Komédia Játék”, amit a három tagot számláló Móricz János társulata mutatott be 1790-ben Szatmáron. Ettől kezdve a város rendszeresen befogadta a vendégszereplő társulatokat. Első színházépületüket 1848. március 20-án díszelőadással nyitják meg. A színi igazgatók sorában 1865-ben Szigligeti Ede nevével találkozunk, aki később a Nemzeti Színház igazgatója lesz és a magyar drámairodalom megteremtésének úttörőjeként nevezetes.

1892-ben új színházépületet avattak. Heves Béla színi igazgató működése (1908-1914) áldásos volt a színházra nézve, mert rendkívüli igényességgel szervezte az előadásokat: Pesten csináltatta a díszleteket, Bécsben a ruhákat, s így nem keveset kockáztatott a siker érdekében.

maugli_190208_ja_38.jpg

A nehézségek ellenére a két világháború között a színház folyamatosan működött. Továbbra is játszhatták a magyar szerzők műveit: Gárdonyi, Móricz, Molnár, Hunyadi darabjai gyakran szerepelnek a műsorban, a kor divatos operettjeivel: Zerkovitz, Kálmán, Lehár műveivel egyetemben. A második világháború alatt a színház épületét is találat érte, a színházterem hosszú időre használhatatlanná vált.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat