2018. szeptember 18. Diána
Miskolc
11°C / 24°C
Gulyás: Az EP nem fogadta el a Sargentini-dokumentumot
hirado.hu
|
2018. szeptember 13. 14:58
|
frissítve: 2018. szeptember 15. 11:09
A kormány álláspontja szerint az EP-ben lezajlott szerdai szavazás helyes értelmezése – a lisszaboni szerződés alapján – egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos sajtótájékoztatóját csütörtökön.

A kormány szerdán tárgyalta az európai parlamenti (EP) szavazással kapcsolatos helyzetet – kezdte sajtótájékoztatóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A lisszaboni szerződés alapján a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban volt döntés, és ennek helyes értelmezése egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el – foglalta össze a tárgyalás eredményét. A lisszaboni szerződés – fűzte hozzá – egyértelműen fogalmaz: a leadott szavazatok kétharmada szükséges a hetedik cikkellyel fenyegető jelentés elfogadásához – azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség. 

gulyas_gergely_mti_illyes_tibor.jpg

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében. MTI Fotó: Illyés Tibor

Az, hogy azt az EP saját szabályait is tévesen értelmezve a szavazástól tartózkodókat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, „mintha bármely országban a házszabály felülírná az Alaptörvényt. Itt maga a lisszaboni szerződés az irányadó, amely szerint a leadott szavazatok kétharmada a szükséges, ezért a szavazásnak további jogkövetkezménye nem lehet – szögezte le. A magyar kormány tehát a szükséges lépéseket megteszi, a hamarosan sorra kerülő európai uniós kormányülésen döntés is születik a konkrét jogi lépésekről. Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet.

A miniszter felidézte: a Sargentini-jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta már a kormány, sőt, az olyan ügyeket is említ, amelyben hazánk már megállapodásra jutott a bizottsággal, és amely nyomán több jogszabály, illetve az alkotmány is módosult.

Azt is látjuk – folytatta –, hogy minden, a jogállamisággal kapcsolatos kérdés csak „mondvacsinált indoka” ennek a jelentésnek, hiszen a valóság az, hogy a bevándorláspolitikában fennálló törésvonalak határozták meg a döntést. „Ennek eredményeként azzal kellett szembesülnünk, hogy az EP-ben a bevándorláspárti erők többségben vannak” – mondta, hozzátéve: lesz egy EP-választás 2019 májusában, „ezen először adhatnak választ az európai választópolgárok arra, hogy a migráció témakörében állást foglaljanak”.

A kormányzati lépéseket firtató kérdésre hozzátette: kérhetik a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását, ez az egyik, a legvalószínűbb alternatíva. Arra a felvetésre, hogy vasárnap baloldali pártok tüntetést szerveznek a jelentés elfogadása miatt, Gulyás Gergely azt mondta, a gyülekezési jog garantált mindenkinek, szemben azokkal az évekkel, amikor ezek a pártok voltak kormányon.

Arra a kérdésre, hogy továbbra is támogatják-e Manfred Weber néppárti frakcióvezető EB-elnök ambícióit, a miniszter elmondta, hivatalos döntés még nincs a támogatásáról, de nyilván nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg az, hogy Manfred Weber saját személyes ambíciói érdekében saját pártjával szemben egy általa is tudottan hazug jelentést szavazott meg. Kérdésre azt mondta, nem hinné, hogy a Sargentini-jelentésnek Európán kívüli hatása lenne majd. A néppárt zárt frakcióüléséről annyit mondott: még a legnagyobb kritikusuk sem vitatta, hogy a jelentés gyenge, hemzseg a hazugságoktól.

Kérdezték arról, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kel adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetnek. Gulyás Gergely elmondta, nem értenek egyet vele ebben a formában. A magyar kormány szerint a schengeni szabályokat kell betartani – tette hozzá. Elmondta, ha valaki tagja a schengeni övezetnek és a külső határt nem képes megvédeni, akkor vagy segítségére sietnek az egyezményben részes országok és megvédik helyette a külső határt, vagy ha ehhez nem járul hozzá, akkor fel kell függeszteni a tagságát.

A 38 országot érintő, Magyarországról kritikákat megfogalmazó ENSZ-jelentéssel összefüggésben úgy fogalmazott, mindig azt kérik tőle, ítélje el a listázásokat, most ezt megteszi. Szerinte az ENSZ ezt a formát találta arra, hogy bosszút álljon Magyarországon. Hazánkban jelenleg több mint 70 ezer civil szervezet működik, akár a mindennapos gyakorlatot, akár a jogszabályokat nézve semmi nem korlátozza őket szabad működésben. A Sargentini-jelentésnél és ennél a jelentésnél is azt látják, hogy politikai célok érdekében hamis és alaptalan emberi jogi vádakat használnak fel – mondta.

Falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány, az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben – mondta Gulyás Gergely. A miniszter kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amelyből mintegy 50 milliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Emellett az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd áll majd rendelkezésre erre a célra.

Kérdésre beszélt arról, hogy a Magyar falu program célja az ötezer fő alatti települések népességmegtartó erejének erősödése, ezért a többi között javítanák a lakhatási feltételeket, „falusi csokot” terveznek. A programról legkésőbb november elején dönthet a kormány – tette hozzá.

Nem

További hírek

Olvasnivaló

Ajánlat