2018. december 15. Valér
„Maszkulin, pubos, alapanyag centrikus konyha” – A miskolci konyhaművészet csillagai (7. rész)
Muntyán Bernadett
|
2018. szeptember 17. 12:21
|
frissítve: 2018. szeptember 20. 10:00
Voltam már halsütödében, festői környezetű romantikus étteremben, felkutattam a leghagyományosabb pizzatésztát és kóstoltam már palacsintát vörösboros marhapörkölttel. Ezúttal azonban egy egészen más konyhaművészet felé kacsingattam… #mutimiteszel

Nő létemre szeretem a sört, és nem is akármilyen sört: a barna, már-már feketének titulált markáns ízvilágú nedű vonz. Ha pedig sörözni indul az ember, akkor kocsmakajára is vágyik. Kocsmakaja… egyből a ropi-mogyoró-perec kombó ugrik be, de Miskolcon ettől azért jóval színvonalasabb kínálattal is találkozik az ember – csak tudnunk kell, hol keressük. Irány a zip’s brewhouse!

zips-brewhouse

Forrás: zips.hu

– Van itt sörcsap, vannak jó sörök, csináljunk hozzá kocsmakajákat és „pubosodjon” az étlap – idézte fel Pataky Péter, séf a zip’s ételkínálatának átalakulását. Mint mondta, figyelembe vették az angolszász pub kultúrát, hogy ott mit esznek, mit isznak a sörhöz, és ezt alakították át miskolcivá. „Maszkulin, pubos, alapanyag centrikus konyha” – jellemezte a brewhouse kínálatát. Rendkívül kíváncsivá tette, és már alig vártam, hogy a hosszú asztalon sorra megteljen a férfias, pubos ételekkel.

zips_20180831_vcs_02.jpg

Először egy hideg kapros-joghurtos uborkalevest kaptam. Sosem ettem még uborkából levest! Megkóstolva ezt a hűsítő, friss, nyári, energikus előételt, felmerült bennem a kérdés: ez, hogy nem jutott még eddig eszembe? A hitetlenkedőknek üzenem, akik furcsállnák, milyen lehet egy uborkából készült leves: a legnagyobb kánikulában, nincs is ettől jobb.

Az előételt a pelmenyi követte. A darált borjúval és sertéssel töltött tésztára olvasztott vaj, néhány csepp ecet és tejföl került. Számomra ez volt „A” sörkorcsolya. Olyannyira ízlett, hogy el is felejtettem, milyen husi van benne. Alapvetően nem vagyok oda a sertésért, de megmondom őszintén, fel sem tűnt számomra, hogy ez egy általam kevésbé kedvelt hús lenne.

zips_20180831_vcs_09.jpg

Fantasztikusan keveredik egymással a meleg olvasztott vaj, a néhány cseppnyi fanyar ecet, és a savasságot enyhítő, hűs tejföl. Semmi flanc, semmi túlzás, csak a tökéletes alapanyagok egyvelege, mely szinte elolvadt a számban. Ez volt az a fogása a degusztációnknak, melyből el tudtam volna még viselni jó néhányat – elmorzsoltam egy könnycseppet, amikor az utolsó pelmenyit is elfogyasztottam.

zips_20180831_vcs_22.jpg

A pelmenyi hatása alatti kajakómában érkezett elém egy malac első csülök krumplisalátával. A malac csülök sokkal kisebb, mint egy sertés csülök, így ebből többet is el tud(na) fogyasztani az ember – ha előtte nem pelmenyizik be. Színtiszta hús volt ez, kérem szépen, melynek csak úgy ropogott a bőre a fogaim alatt: 15-16 órát sült alacsony hőmérsékleten – tudtam meg Pataky Pétertől. A hús markáns ízvilágához tökéletesen passzolt a hideg krumplisaláta, mely egy mini fazékban került a fatálcámra. A meleg hús és a hideg köret… ők a gasztronómia jin és jangja, a filmtörténelem Stan és Panja – vagyis a tökéletes páros.

zips_20180831_vcs_24.jpg

Zárásként pedig túrógombóccal öblíthettük le a már degeszre tömött pocakunkat. A túrógombóc lágy volt, és kissé savanykás eperöntet díszítette. Látványvilágát tekintve sem volt utolsó: visszafogott, kedves, passzolt a pasztell rózsaszín öntet a fehér gombóchoz. Se nem túl édes, se nem túl nagy, pont olyan volt, amilyennek lennie kellett.

zips_20180831_vcs_27.jpg

Fotó: Végh Csaba

Nos, letesztelve a kocsmakajákat, azt kell, hogy mondjam: kocsmában akarok ezután enni! A zip's ízvilága valóban letisztult, alapanyag centrikus, és nem utolsó sorban, passzol egy baráti, beszélgetős, sörözős estéhez. 

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat