2018. szeptember 20. Friderika
Miskolc
13°C / 26°C
Október 30-án vesznek végső búcsút Nepp József rajzfilmrendezőtől
MTI
|
2017. október 22. 16:01
|
frissítve: 2017. október 22. 16:01
Október 30-án 13 órakor vesznek végső búcsút Nepp József Kossuth-díjas rajzfilmrendezőtől a budakeszi temetőben, utána a budakeszi római katolikus plébániatemplomban gyászmisét tartanak - tájékozatta a Magyar Filmszövetség az MTI-t.

Nepp Józsefet életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőt, forgatókönyvírót, a magyar mozgókép mesterét az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti. 

Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. 1964-ben készült a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. A Mézga család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt, nem véletlenül nevezik őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének. 

Sok egész estés és kisrajzfilm írója és társforgatókönyvírója, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos közös produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként dolgozott. Gyakran szerzett filmzenét is. 1983-ban önállóan rendezte a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását, majd 1986-ban a Gréti... című filmet. Az Iparművészeti Főiskola animáció tanára volt két ízben. 

Nepp József az 1980-90-es években már főként a televíziónak dolgozott. 

1967-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1974-ben érdemes művész, 1981-ben kiváló művész lett. 1999-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 2006-ban a magyar mozgókép mestere elismerést.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat