2018. november 14. Aliz
Súlyos börtönbüntetéseket kaptak a Boszporusz híd lezárása miatt bíróság elé állított katonák
mti.hu
|
2018. július 12. 15:07
|
frissítve: 2018. július 13. 17:29
Nagyrészt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetéseket szabott ki csütörtökön egy isztambuli bíróság annak a 143 volt katonának a perében, akik a 2016. július 15-ei puccskísérlet során lezárták a Boszporusz hidat (azóta Július 15. vértanúinak hídja) és megöltek 34 embert - jelentette a Demirören török hírügynökség.

A per tavaly októberben kezdődött. A vádlottak közül 133-an voltak előzetes letartóztatásban. A csütörtöki ítélethirdetést az Isztambulhoz közeli Silivri börtönének külterületén tartották meg. A Demirören beszámolója szerint a törvényszék 72 vádlottra az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, hogy a 72 elítélt között egy alezredes és egy őrnagy is van. Tizenkét további vádlott kifejezetten azért kapott súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, mert vétkesnek találták őket a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) akkori kampányfőnökének, Erol Olcoknak és fiának, Abdullah Tayyip Olcoknak a meggyilkolásában.

Az Anadolu azt írta, hogy más vádlottak is kaptak súlyosbított életfogytiglani börtönt szándékos emberölésért, de pontos számukat nem közölte. Huszonkét vádlottat az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéhez nyújtott segítség bűntette miatt egyenként 17 és fél év, míg öt vádlottat ugyanebből az okból 15 év börtönnel sújtottak.

2016. július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A hídon nyitottak először tüzet civilekre. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az összecsapásokban 248 ember életét vesztette, 2193 pedig megsebesült.

A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a hatalomátvételi kísérletért. A muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat