2018. augusztus 15. Mária
Miskolc
16°C / 24°C
Szépítkező és regeneráló klubnapot tartottak látássérülteknek
minap.hu
|
2017. október 07. 15:02
|
frissítve: 2017. október 09. 13:02
A fehér bot nemzetközi napja alkalmából például fodrászt vehettek igénybe látássérültek szombat délelőtt az Első Miskolci Lady Lions Klub jóvoltából. A szépítkezésnek a szervezet székháza adott otthont, a Jókai utcában.

lions_szepsegapolok_171007_vcs_5.jpg

Fotó: Végh Csaba

A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.

lions_szepsegapolok_171007_vcs_4.jpg

A Lions egy olyan önkéntes alapon szerveződő közösség, amely 20-30 fős klubok összességéből áll, összesen közel 1,5 millió tagja van. Magyarországon és további 205 országban elsősorban a látás megőrzése, a látássérültek, a környezetvédelem, az éhség elleni küzdelem, a cukorbetegség megelőzése és a gyermekrákban szendvedők érdekében tevékenykedünk.

lions_szepsegapolok_171007_vcs_3.jpg

A vak és a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását. Okai: elsősorban az öregedéssel együtt járó látásromlás, ezenkívül a cukorbetegség szövődménye, a zöld hályog (glaucoma), a különböző sérülések és balesetek. A látássérültek másik csoportját a született és a gyermekkori vakok és gyengénlátók alkotják. A vezető ok a koraszülöttségből származó vakság.

lions_szepsegapolok_171007_vcs_2.jpg

Hazánkban 1826-ban kezdődött el hivatalosan a vak gyermekek oktatása, és 1912-ben óvodai képzésük – mindenkor állami feladatként. Ma már a technika is egyre nagyobb mértékben segíti a látássérült emberek boldogulását: a képernyőolvasó szoftverrel felszerelt számítógép, a szkenner, az olvasó televízió, a digitális nagyítók, a beszélő mobiltelefonok stb. lehetővé teszik az önálló tanulást és munkavégzést.

lions_szepsegapolok_171007_vcs_1.jpg

A jeles nap nevéül szolgáló fehér bot története a ’30-as évekre nyúlik vissza, amikor is Guilly d’ Herbemont francia grófnő a párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését. Rájött, hogy egy megkülönböztető, de ugyanakkor segítő tárgy támogatná a nem látókat. Ekkor ötlött fel benne a fehér bot gondolata, ami már távolról is feltűnő, ugyanakkor „hosszított karként” is használható, így a vakok az útpadkákat és a falakat baleset nélkül megtalálják, és képessé válnak az önálló közlekedésre. A bot 1938-ban lépte át Svájc határát, ahol törvénybe foglalva tudatosították a lakosságban jelentőségét és a közúti forgalomban elfoglalt kitüntetett szerepét. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat