Anna és Antal történetét vitte filmvászonra Szekeres Csaba. A Hűség több szempontból is egyedülálló alkotás lett. A dokumentumfilm egy nehéz témát feszeget. Sokak szerint az Alzheimer-kórt ilyen közelségből még nem láthatták azok, akik nem érintettek. A Hűség egyszerre tapintatos és meghitt, de egyben kíméletlenül könyörtelen is. Anna az idő múlásával egyre súlyosbodó demenciával küzd, és ott van mellette a végsőkig kitartóan férje, Antal. Kettőjük története, a betegség, a filmet olyanná teszi, ami a nézők lelkébe mar. A filmet rendező Szekeres Csaba elmondta, először nem a betegség, hanem a feleségét ápoló férj történetének feldolgozása merült fel.
– Az első elképzelés az volt, hogy vajon gondoskodhat-e egy férfi odaadóan a feleségéről. Ez volt a hívó gondolat, és végül egy folyamatkövetésnek köszönhetően tudtunk válaszolni ezzel a filmmel erre a kérdésre – mondta a rendező, hozzátéve, hogy kevés ilyet találtak. Végül két párral kezdtek párhuzamosan forgatni. A másik párról készült alkotás talán a jövőben láthatóvá is válik. Anna és Antal története viszont olyan könyörtelen, meghitt és megrázó, hogy ez került először a filmvászonra.
Anna idősotthonban él, állapota miatt már ellátásra szorul, de férje, Antal végig vele marad. A filmben, látva Antal viselkedését, hamar elérkezik az a pillanat, ami után a néző is megkérdezi magától: vajon ő mit tenne meg azért az emberért, akit szeret. Antal válasza a végtelen türelem és a hűség. Gáspár Judit, producer elárulta, hogy azóta is tartja a kapcsolatot Antallal, aki újra kinyílt. A szociális otthon hatása, a harc, amit kedveséért vívott véget ért.
– Anna néni halála után én azt gondolom, hogy visszanyerte a régi énjét. Egy kicsit azt érzem, hogy kiszabadult szó szerint és átvitt értelemben is az idősotthonból, mert valóban elhagyta az intézményt. Először csak kirándulgatott, elment az Ausztriában élő lányához, ott töltött több időt – tette hozzá a producer.
A dokumentumfilm célja az is, hogy a konkrét történet, a szerelem, a törődés és a végtelen odaadás mellett felhívja a figyelmet a sokakat érintő betegségre. Kázár Ágnes háziorvos elmondta, hogy a film is megmutatja, hogy Magyarországon mi a tendencia. A férj a gondozó, de a szakember szerint ez nem a legjobb megoldás, mert magának a gondozónak is lehetnek betegségei és nehézségei az életkorából adódóan. Kázár Ágnes felhívta a figyelmet, hogy a család fiatalabb generációja nagyobb felelősséget kell, hogy vállaljon.
– Ehhez viszont egy nagyon fontos dologra szükség van. A családot alkalmassá kell tennünk arra, hogy gondozó legyen. Aminek az alapfeltétele az, hogy az orvos vagy a családsegítő felmérje azt, hogy milyen kompetenciákkal bír a család. Képes lesz-e gondozni – emelte ki Kázár Ágnes, hozzátéve, hogy nem mindenki képes arra, ami egy Alzheimer-kórral élő gondozásához szükséges. A Hűség című film a téma ilyen oldalát is megmutatja.
