Második alkalommal rendezi meg idén a Miskolci Hetet a Herman Ottó Múzeum. A járványhelyzet miatt viszont a programsorozat ebben az esztendőben az internetre, egészen pontosan az intézmény honlapjára költözik. A nem mindennapi kezdeményezésről a minap.hu-nak Dr. Hajdú Ildikó, a Történeti Tár vezetője beszélt. 

- A hagyomány felelevenítésének ötletgazdája Dr. Spóner Péter – a Herman Ottó Múzeum történésze –, akinek kedvenc újságcikkéből idézzük az alábbi sorokat: a miskolci polgár „tulajdonsága, hogy szereti a függetlenséget, lelkesedik a szabadságért, tiszteli az egyéniséget, meleg érzéssel gondol a nemes múlt kötelező hagyományaira, szívesen nyújt segédkezet a tegnap értékeinek átmentésére, okul a tradíciók tanulságaiból és mindig előre néz, […] eleme: az önállóság; életformája: a szabadság. Szabadság az elvek követésében, a nézetek hirdetésében, a versenyben, az élet gigantikus küzdelmeiben.” Az első Miskolci Hét idején, 1934. augusztus 5-én olvashatták mindezeket a Reggeli Hírlap aznapi számát megvásárló miskolciak – kezdte. 

Az első Miskolci Hét szervezését az indokolta 1934-ben, hogy huszonöt évvel azelőtt, 1909-ben került törvény által deklaráltan és működésképesen Miskolc a legmagasabb státuszú magyar települések sorába. Elnyerte a törvényhatósági jogot, kiszakadt Borsod vármegye ellenőrzése alól, mai szóhasználattal megyei jogú várossá vált. Koncertek, kiállítások és legnagyobb szenzációként, köztéri alkotások gazdagították a várost az első Miskolci Hét alkalmával: felavatták a költő Lévay József szobrát, a népkerti Országzászlót és mindezek felett, az Avasi Kilátó 1956-ig álló épületét. Az alapítók szándéka, hogy 1934-től minden évben szervezzenek Miskolci Hét címmel kulturális rendezvénysorozatot, nem vált valóra, a fordulat éve (1948) után pedig szóba sem kerülhetett a „miskolci polgár ünnepe”.

Sajátos körülmények

Dr. Hajdú Ildikó emlékeztetett, a Herman Ottó Múzeum a városnap köré szervezve, tavaly keltette életre a Miskolci Hét hagyományát. Kiállítás, emléktábla-avatás, koszorúzás, könyvbemutatók és előadások színesítették május 11. megünneplését. 

- Idén a sajátos körülmények között sem hagyhatjuk a feltámasztott hagyomány újabb elmerülését, a városnap és a Miskolci Hét virtuális ünneplését fontos feladatának tartja a Herman Ottó Múzeum. Honlapján (tortenetitar.hermuz.hu) elérhető on-line tartalommal fókuszál az 1936-ban megrendezett második Miskolci Hét felidézésére korabeli nyomtatványok és plakátok, kiállítások és rendezvények felelevenítésével, látványos és egyedi felvételek, népszerűsítő szövegek közzétételével – sorolta.

A tárlaton látható lesz például az 1936-os rendezvény fennmaradt katalógusa és a korabeli kiállításokról, a múzeum gyűjteményében fennmaradt tárgyak is. Emellett a múzeum munkatársai ismeretterjesztő írásokon keresztül is igyekeznek képet adni az 1936-os programsorozatról.

Ismeretterjesztő írások is

- Szolyák Péter megbízott igazgató például arról ír majd, hogy milyen volt a régészet az 1930-as években. Pirint Andrea, a Képzőművészeti Tár osztályvezetője a második miskolci héten kiállító művészekről, kiállított tárgyakról ír majd egy ismeretterjesztő cikket, de fennmaradt a gyűjteményünkben négy korabeli rendezvényplakát is, ezekről Jakab Mátyás fog írni. Olvasható lesz emellett Kapusi Krisztián történész tanulmánya Miskolc város címeréről is – sorolta a történeti tár vezetője.

Hozzátette, az online programsorozat felkészülés számukra arra is, hogy 2021-ben – amennyiben minden feltétel adott lesz – egy kiállításban is megidézzék az 1936-os Miskolci Hetet. „Hiánypótló, érdekes tárlat lesz ez, melyen az érdeklődők láthatják majd többek között azt, hogy milyen is volt Miskolc a két világháború között, a harmincas években. Munkatársaink sem hagyják abba a kutatómunkát, így az ismeretterjesztő írásokból akár hosszabb tanulmányok is kialakulhatnak majd az egyes témákat illetően” – zárta Dr. Hajdú Ildikó.

A Miskolci Hét írásai a Herman Ottó Múzeum Történeti Tárának honlapján tekinthetők meg:
www.tortenetitar.hermuz.hu