Az Éltető Lélek Alapítvány sikeresen elnyert egy pályázatot, a kutatómunkába bekapcsolódott a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága pedig Szociológiai Munkabizottságán keresztül vett részt a kutatásban.

A pályázat a történelmi egyházak társadalmi szerepvállalásának vizsgálatát tűzte ki célul a római katolikus, a református, az evangélikus és a görögkatolikus felekezetekre terjesztve ki a kutatást, ami Borsod-Abaúj-Zemplénben és a magyarok által lakott Kárpátalján folyt 2016-18. között.

– Évek óta melengettük ezt a témát szerkesztőtársammal, Várhelyi Krisztinával – mondja érdeklődésünkre Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója. – Úgy láttuk ugyanis, hogy a kisegyházak és nézeteik egyre terjednek, miközben a történelmi egyházak gondokkal küszködnek. Arra fókuszáltunk, hogy bemutassuk utóbbiak társadalmi szerepvállalását, úgy az oktatás, mint a szegénygondozás, vagy a gyermekvédelem területén. Rá kívántunk világítani arra is, hogy például olyan helyeken foglalkoznak fiatalokkal, alapítanak tanodákat, amikről sokan talán már lemondtak. Vannak tehát gyülekezetek, ahol kifejezetten példásan fejlesztik a közösségeket.

Ugyanakkor – teszi hozzá a szociológus – tükröt is akartak tartani az egyházak számára. – Az összegzésünkben nagyon komoly ajánlásokat is megfogalmazunk arról, hogyan lehetne megújítani a történelmi egyházak közösségi tevékenységét. Persze nem biztos, hogy nekünk kell ezt megmondani, mindenesetre a tudományosan vizsgálódó kutatónak lehetnek megfontolandó gondolatai véleményünk szerint – mondja.

A módszerekről: több száz interjút készítettek egyházi emberekkel a megyében és Beregszászon, de komoly szociológiai kutatást végeztek a hívek között is. Kiderült, hogy a laikusok egynegyede-egyharmada igenis úgy gondolja, hogy az egyháznak szerepe van a karitatív tevékenységben, gyermekvédelemben, oktatásban stb. Az egyház tehát nemcsak a hitélet színtere – fontos a társadalmi szerepvállalása is.

– Ez azért is érdekes, mert a 2011-es népszámlálás alapján tudjuk: hazánkban is csökken a magukat vallásosnak vallók száma. Ahogy Európában, úgy nálunk is elindult tehát egy szekularizációs folyamat, de mint láttuk, igenis van igény a vallásra, a valahová való tartozásra. Csak éppen meg kellene újulni, ki kellene lépni a hagyományos keretekből – ismerteti a kötet egyik legfontosabb üzenetét Szabó-Tóth Kinga, kiemelve: azok az egyházi közösségek sikeresek, ahol mindezeket megteszik.

Az iskolai hittan ellentmondásos szerepéről ugyanúgy szó esik a L’Harmattan által kiadott, 15 tanulmányt tartalmazó, Máger Ágnes Csend című alkotásával a borítóján megjelent könyvben, mint például a roma pasztorációról. – Véleményünk szerint a romák társadalmi integrációjának egyik legfontosabb lehetősége a vallás; a spiritualitáson keresztül ugyanis, ahol sikerül a gyülekezeti életbe bevonni őket – ez bizonyított tény –, ott csökken a bűnözési ráta, a viselkedés normalizálódik. Teljesen kicserélődik a romák attitűdje. Ezen a téren is láttunk jó példákat – mondja a kutató, megemlítve, hogy sok településen küzdenek demográfiai problémákkal is. – Van, ahol üresen állnak a templomok, a lelkészek nem helyben laknak, alig van utánpótlás. Talán sokszor egyedül is érzik magukat kistelepüléseken, ahol nincs már helyben lakó értelmiség például.

Szabó-Tóth Kinga egy újabb kihívásra is felhívja a figyelmet: az egyházaknak alig vannak szakembereik szociális és egyéb területeken. – Ezért is lesz nagyon jó, hogy elindul Sárospatakon a református teológián a szociális munkás képzésünk, amiben egyszerre jelenik meg a professzionális szemléletmód és az egyházi vonal.

– Hiánypótló a könyv, mert még előttünk, terepen mozgó kutatók előtt is rejtve maradt közösségekre találtunk. A térség jó gyakorlatainak összeszedésével szintén nagy kincsekre leltünk. Tudományos igényességgel kutattunk. És abban példaértékű a kötet, hogy bemutatja, hogyan tudnak együttműködni egyházi szervezetek és kutatócsoportok. A nagyegyházak részéről tapasztaltunk egyfajta nyitottságot, ez megmutatta, hogy ők is szívesen veszik az ilyen jellegű tudományos törekvéseket – teszi hozzá a szociológus.

Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője a kötet minapi bemutatóján elmondta, úgy gondolták, hogy ha a fenti példákat bemutatják a nagy nyilvánosságnak, akkor talán jobban megértik őket, és jobban motiválja az embereket, hogy részt vegyenek a munkában, a szolgálatban, mert „az egyházaknak is nagy szüksége lenne a civil, aktív segítségre”.

Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár méltatásában úgy fogalmazott: a kutatások arra világítanak rá, hogy az egyház nem az állam ellenében, hanem azzal közösen tud olyan feladatokat elvégezni, vagy akár át is vállalni, amitől „megkérdőjelezhetetlenné válik a létjogosultsága a modern korban is”.