A távközlési szolgáltatások piaca az elmúlt években meglehetősen plurálissá vált. A választható szolgáltatók körének bővülése egyrészt kedvezően hatott a szolgáltatások áraira, másrészt a fogyasztók számára lehetővé tette, hogy igényeikhez mérten minél több szolgáltatás közül választhassanak. Számos új szolgáltatás jelent meg ugyanis akár a vezetékes, akár a vezeték nélküli telefon, illetve internet szolgáltatások körét nézzük. Sőt a távközlési szolgáltatások piacának további differencializálódása is várható, elsősorban az internet szolgáltatások körében az ún. csupasz ADSL szolgáltatások megjelenésével és elterjedésével.
Nyilvánvaló, hogy a távközlési szolgáltatások piacán a szolgáltatók számának a növekedése észlelhetően pozitív hatást gyakorolt a versenyszféra ezen szegmensére. Ugyanakkor, ahogy azt tanácsadó tevékenységének ellátása során az elmúlt időszakban a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete tapasztalta, az ily módon megjelenő előnyök mellett számos új problémát okozó, fogyasztóvédelmi szempontból is releváns jelenség ütötte fel a fejét, amelyek az egyes távközlési szolgáltatók tisztességtelennek nevezhető üzleti gyakorlatainak következményei.
Ismétlődő panasz, hogy a fogyasztót a lakásán felkereső, különböző, látszólag kedvező ajánlatot tevő szolgáltatók számos esetben, akár a cég üzletkötőjének képviseleti minőségében, akár a szerződés lényeges tartalmi elemei tekintetében megtévesztő, vagy tévedésben tartó magatartást tanúsítanak. Ezekben az esetekben a fogyasztó az üzletkötő által elmondottak alapján (például hamisan azt állítja, hogy a fogyasztóval már szerződésben álló szolgáltató képviseletében, vagy annak a szerződött partnereként eljárva kínál új előfizetői csomagot) abba a tévedésbe kerül, hogy a már meglévő szolgáltatása vonatkozásában köt újabb szerződést. Ezekben az esetekben, ha a szerződésen nem annak a szolgáltatónak a neve, esetleg bélyegzője szerepel, amellyel már szerződéses kapcsolatban állunk, érdemes odafigyelni és kifejezetten rákérdezni arra, hogy akkor most tulajdonképpen kivel is fogunk szerződni, mert annak utólagos bizonyítása, hogy az üzletkötő megtévesztett minket, már gyakorlatilag lehetetlen.
Fontos minden esetben figyelemmel lenni arra, hogy egyetlen esetben sem vagyunk kötelesek a szolgáltatóval első megkeresése alkalmával szerződést kötni. Gyakori probléma, hogy a fogyasztót a lakásán akár személyesen, akár telefonon felkereső szolgáltató üzletkötői sürgetik a szerződés megkötésére irányuló fogyasztói nyilatkozat megtételét, különböző mondvacsinált okokra történő hivatkozással, így a fogyasztó mindenféle érdemi megfontolása nélkül írja alá a szerződést, vagy köt erre irányuló szóbeli megállapodást.
A leggyakoribb probléma jelenleg a távközlési szolgáltatások piacán, a telefonon vagy az előfizető lakásán történő szerződéskötés. A probléma abból adódik, hogy a szerződő vagy nem azzal szerződik, akivel azt gondolta, vagy nem olyan áron kapja a szolgáltatást, illetve egyáltalán nem kapja azt, de természetesen a díjfizetési felszólítás időben érkezik. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a szerződést egyáltalán megkötöttük-e vagy azzal a tartalommal kötöttük-e meg ahogyan az kiszámlázásra kerül, kérjünk egy igazolást arról, hogy a szerződés az állított tartalommal létrejött, magyarán bizonyítsa a szolgáltató azt, hogy a szerződést milyen tartalommal kötötte meg velünk, avagy mi alapján követeli a díjfizetést tőlünk.
Ha valamely szolgáltató telefonon keresi fel a fogyasztót szerződési ajánlatával, függetlenül a szerződés lényeges elemeiről való tájékoztatás mikéntjétől, érvényes szerződés jöhet létre. Éppen ezért érdemes szerződés ilyen formában való megkötésétől tartózkodni, vagy ha mégis emellett döntenénk, akkor tájékozódjunk az ajánlott szolgáltatás tartalma tárgyában, hiszen a szolgáltatót később is vissza tudjuk hívni, ha az ajánlatát számunkra elfogadhatónak találtuk. Ha pedig meggondolatlanul mégis megrendeltük volna a szolgáltatást telefonon és utólag ezt megbántuk volna, akkor figyeljünk arra, hogy mivel ún. távollevők között kötött szerződésről van szó, így a szerződéstől nyolc munkanapon belül még minden további jogkövetkezmény nélkül elállhatunk.
További információk:
www.fogyasztovedok.hu
Email: miskolc@fome.hu
Nyilvánvaló, hogy a távközlési szolgáltatások piacán a szolgáltatók számának a növekedése észlelhetően pozitív hatást gyakorolt a versenyszféra ezen szegmensére. Ugyanakkor, ahogy azt tanácsadó tevékenységének ellátása során az elmúlt időszakban a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete tapasztalta, az ily módon megjelenő előnyök mellett számos új problémát okozó, fogyasztóvédelmi szempontból is releváns jelenség ütötte fel a fejét, amelyek az egyes távközlési szolgáltatók tisztességtelennek nevezhető üzleti gyakorlatainak következményei.
Ismétlődő panasz, hogy a fogyasztót a lakásán felkereső, különböző, látszólag kedvező ajánlatot tevő szolgáltatók számos esetben, akár a cég üzletkötőjének képviseleti minőségében, akár a szerződés lényeges tartalmi elemei tekintetében megtévesztő, vagy tévedésben tartó magatartást tanúsítanak. Ezekben az esetekben a fogyasztó az üzletkötő által elmondottak alapján (például hamisan azt állítja, hogy a fogyasztóval már szerződésben álló szolgáltató képviseletében, vagy annak a szerződött partnereként eljárva kínál új előfizetői csomagot) abba a tévedésbe kerül, hogy a már meglévő szolgáltatása vonatkozásában köt újabb szerződést. Ezekben az esetekben, ha a szerződésen nem annak a szolgáltatónak a neve, esetleg bélyegzője szerepel, amellyel már szerződéses kapcsolatban állunk, érdemes odafigyelni és kifejezetten rákérdezni arra, hogy akkor most tulajdonképpen kivel is fogunk szerződni, mert annak utólagos bizonyítása, hogy az üzletkötő megtévesztett minket, már gyakorlatilag lehetetlen.
Fontos minden esetben figyelemmel lenni arra, hogy egyetlen esetben sem vagyunk kötelesek a szolgáltatóval első megkeresése alkalmával szerződést kötni. Gyakori probléma, hogy a fogyasztót a lakásán akár személyesen, akár telefonon felkereső szolgáltató üzletkötői sürgetik a szerződés megkötésére irányuló fogyasztói nyilatkozat megtételét, különböző mondvacsinált okokra történő hivatkozással, így a fogyasztó mindenféle érdemi megfontolása nélkül írja alá a szerződést, vagy köt erre irányuló szóbeli megállapodást.
A leggyakoribb probléma jelenleg a távközlési szolgáltatások piacán, a telefonon vagy az előfizető lakásán történő szerződéskötés. A probléma abból adódik, hogy a szerződő vagy nem azzal szerződik, akivel azt gondolta, vagy nem olyan áron kapja a szolgáltatást, illetve egyáltalán nem kapja azt, de természetesen a díjfizetési felszólítás időben érkezik. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a szerződést egyáltalán megkötöttük-e vagy azzal a tartalommal kötöttük-e meg ahogyan az kiszámlázásra kerül, kérjünk egy igazolást arról, hogy a szerződés az állított tartalommal létrejött, magyarán bizonyítsa a szolgáltató azt, hogy a szerződést milyen tartalommal kötötte meg velünk, avagy mi alapján követeli a díjfizetést tőlünk.
Ha valamely szolgáltató telefonon keresi fel a fogyasztót szerződési ajánlatával, függetlenül a szerződés lényeges elemeiről való tájékoztatás mikéntjétől, érvényes szerződés jöhet létre. Éppen ezért érdemes szerződés ilyen formában való megkötésétől tartózkodni, vagy ha mégis emellett döntenénk, akkor tájékozódjunk az ajánlott szolgáltatás tartalma tárgyában, hiszen a szolgáltatót később is vissza tudjuk hívni, ha az ajánlatát számunkra elfogadhatónak találtuk. Ha pedig meggondolatlanul mégis megrendeltük volna a szolgáltatást telefonon és utólag ezt megbántuk volna, akkor figyeljünk arra, hogy mivel ún. távollevők között kötött szerződésről van szó, így a szerződéstől nyolc munkanapon belül még minden további jogkövetkezmény nélkül elállhatunk.
További információk:
www.fogyasztovedok.hu
Email: miskolc@fome.hu