Napjainkban számos vállalkozás az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást használja fel arra, hogy csökkentsen járulékterhein. A költségek ilyen módon történő minimalizálása mindaddig nem jogszerűtlen, amíg a foglalkoztatók azt a törvény szabályainak és céljainak megfelelően, a foglalkoztatottság növelésére, az eseti jellegű munkaerőhiány orvoslására használják és nem állandó dolgozóikat kívánják így legalizálni. A fontosabb tudnivalókról az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága adott információkat.
– Mikor beszélhetünk alkalmi munkavállalásról?
– Az alkalmi munkavállaláshoz két feltételnek kell teljesülnie: Az egyik feltétel a munkavégzés hosszára vonatkozik. Az általános szabály szerint (ettől természetesen létezik eltérő, speciális lehetőség is) a dolgozó alkalmi munkavállalóként egy foglalkoztatónál legfeljebb évi 90 napig foglalkoztatható, folyamatosan pedig maximum 5 egymást követő napig, de egy hónapon belül csak 15 naptári napig alkalmazható. A másik feltétel pedig az, hogy az egy napra járó díjazásának el kell érnie a napi 1800,- forintot, azonban nem haladhatja meg a napi 4600,- forintot.
– Sokszor lehet arról hallani, – többek között az adóhatósági ellenőrzések nyomán is, – hogy az AM könyvvel dolgozóknál visszaéléseket tapasztalnak a revizorok. Tapasztalataik alapján, mire hívnák fel a figyelmet?
– A legtöbb hiba az adminisztratív előírások figyelmen kívül hagyásából vagy szándékos megkerüléséből adódik. Ahhoz, hogy szabályos legyen a foglalkoztatás, a munkába álláskor az AM könyv megfelelő rovatait a munkaadónak maradéktalanul ki kell töltenie és a közteherjegy helyén a munkavégzés megkezdésének tényét aláírásával igazolnia. A dolgozónak szintén aláírásával kell jeleznie a munkavállalás megtörténtét. Az így kitöltött AM könyvet a dolgozónak a munkavégzés alatt magánál kell tartania, és a munkaidő végeztével a munkaadónak abba kell beragasztania a munkabérnek megfelelő közteherjegyet. Ha az előbbi előírásokat megszegik, akkor a foglalkoztatást – a jogszabály előírásai szerint – szabálytalannak kell tekinteniük az ellenőröknek.
– A közteherjeggyel minden járulék kötelezettségüket teljesítik az érintettek?
– Nem. Az alkalmi munkavállaló a munkáltatója által megfizetett közteherjegy alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időt ugyan szerez, de az egészségbiztosítási szolgáltatások közül kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult, így tehát teljes körű egészségügyi szolgáltatásra nem válik jogosulttá.
A szolgáltatás teljes körű megszerzéséhez az állami adóhatósághoz – a nem biztosított alkalmi munkavállalónak – be kell jelentkeznie a 08T1011-es számú bejelentőlapon és ezt követően havonta 4.350,- (napi 145,-) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell lerónia.
– Mikor beszélhetünk alkalmi munkavállalásról?
– Az alkalmi munkavállaláshoz két feltételnek kell teljesülnie: Az egyik feltétel a munkavégzés hosszára vonatkozik. Az általános szabály szerint (ettől természetesen létezik eltérő, speciális lehetőség is) a dolgozó alkalmi munkavállalóként egy foglalkoztatónál legfeljebb évi 90 napig foglalkoztatható, folyamatosan pedig maximum 5 egymást követő napig, de egy hónapon belül csak 15 naptári napig alkalmazható. A másik feltétel pedig az, hogy az egy napra járó díjazásának el kell érnie a napi 1800,- forintot, azonban nem haladhatja meg a napi 4600,- forintot.
– Sokszor lehet arról hallani, – többek között az adóhatósági ellenőrzések nyomán is, – hogy az AM könyvvel dolgozóknál visszaéléseket tapasztalnak a revizorok. Tapasztalataik alapján, mire hívnák fel a figyelmet?
– A legtöbb hiba az adminisztratív előírások figyelmen kívül hagyásából vagy szándékos megkerüléséből adódik. Ahhoz, hogy szabályos legyen a foglalkoztatás, a munkába álláskor az AM könyv megfelelő rovatait a munkaadónak maradéktalanul ki kell töltenie és a közteherjegy helyén a munkavégzés megkezdésének tényét aláírásával igazolnia. A dolgozónak szintén aláírásával kell jeleznie a munkavállalás megtörténtét. Az így kitöltött AM könyvet a dolgozónak a munkavégzés alatt magánál kell tartania, és a munkaidő végeztével a munkaadónak abba kell beragasztania a munkabérnek megfelelő közteherjegyet. Ha az előbbi előírásokat megszegik, akkor a foglalkoztatást – a jogszabály előírásai szerint – szabálytalannak kell tekinteniük az ellenőröknek.
– A közteherjeggyel minden járulék kötelezettségüket teljesítik az érintettek?
– Nem. Az alkalmi munkavállaló a munkáltatója által megfizetett közteherjegy alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időt ugyan szerez, de az egészségbiztosítási szolgáltatások közül kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult, így tehát teljes körű egészségügyi szolgáltatásra nem válik jogosulttá.
A szolgáltatás teljes körű megszerzéséhez az állami adóhatósághoz – a nem biztosított alkalmi munkavállalónak – be kell jelentkeznie a 08T1011-es számú bejelentőlapon és ezt követően havonta 4.350,- (napi 145,-) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell lerónia.