Ugrás a tartalomra

Hatmilliárd vagyonosodási vizsgálatokból

Létrehozva
Tavaly nyáron lépett életbe a jövedelem- illetve nyereségminimumra vonatkozó adószabályozás. Ez azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozások működésük 3. évétől valamilyen mértékben járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. Aki az előírásnak nem tesz eleget, ellenőrzésre, szabálytalanság esetén pedig szankcióra számíthat.
Észak-magyarországon mind a társas, mind az egyéni vállalkozások esetében 1 százalékra tehető azok száma, akik az adózás során a jövedelem, illetve nyereségminimumot nem érték el. 7 ezer társas vállalkozás és 13 ezer egyéni vállalkozó a minimum jövedelem szerint adózott, közülük 5 ezren 2007. évi bevallásuk szerint ugyan veszteségesen gazdálkodtak, ám valamilyen mértékben mégis hozzájárultak a közkiadásokhoz. Az az 1 százalék, aki úgy nyilatkozott, hogy jövedelme nem éri el a minimumot és nem is kíván ez alapján adózni, azokat az adóhivatal részletes elszámolásra kötelezte. A kockázatelemzés során kiválasztásra került ellenőrzés céljából 250 adózó; 70 százalékuk az egyéni vállalkozók, 30 százalékuk pedig a társas vállalkozások köréből. Egy részük már átesett az ellenőrzésen és a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran értelmezési probléma okozta a bevallás helytelen kitöltését.
Az APEH tavaly kiemelten kezelte a vagyonosodási vizsgálatot is, amely még idén is központi részét képezi az ellenőrzési feladatoknak. Az eredmények azt mutatják, hogy míg tavaly az év első felében 60 százalékos volt az eredményesség, addig idén a vizsgálat alá vont adózók 72 százalékánál állapítottak meg forráshiányt.
Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága az év első felében 425 vizsgálatot végzett és 2 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Míg az átlagos adókülönbözet tavaly az év első felében 5,5 millió Ft volt, addig ez az idei esztendőben 6,2 millió Ft-ra emelkedett. Vagyonosodási vizsgálatra a nagy vagyonnal és a jelentős kiadásokkal rendelkező magánszemélyek számíthatnak a jövőben is.

Nagy E.