A törvény értelmében, – állampolgárságtól függetlenül – az a személy, akit rendőri intézkedés alá vontak, illetve vele szemben a szükséges rendőri intézkedést elmulasztották, vagy ellene kényszerintézkedést alkalmaztak, és úgy érzi, hogy őt ennek folytán alapvető jogai gyakorlásában sérelem ért – választása szerint –, panaszt tehet az intézkedést foganatosító rendőri szervnél, vagy közvetlenül a Panasztestülethez fordulhat. Egyidejűleg azonban csak az egyik szervezetet keresheti meg panaszával. A Független Panasztestület akkor folytat vizsgálatot, ha a sérelmet okozó rendőri intézkedés vagy mulasztás miatt, az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kezdeményezik az eljárását és maga is arra a következtetésre jut, hogy a bepanaszolt intézkedés vagy mulasztás valóban alapjogi, (alkotmányos jogokkal kapcsolatos) sérelmet okozott. A rendőri fellépés és a kényszerintézkedések alkalmazása során, különösen az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a kínzás és a kegyetlen, embertelen (megalázó) bánásmód tilalma, a személyes szabadsághoz való jog, a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának a joga, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog, a szabad véleménynyilvánítás joga, a közérdekű adatok megismerésének a joga, a gyülekezési jog, illetőleg az egyenlő bánásmód tilalma szenvedhet csorbát.
A Panasztestület megállapításait állásfoglalásban összegzi, és ha arra a megállapításra jut, hogy a bepanaszolt rendőri intézkedés alapjogi sérelmet okozott, azt az országos rendőr-főkapitánynak küldi meg. Az országos rendőr főkapitány a panaszról – az állásfoglalás kézhezvételétől számított 15 napon belül – közigazgatási hatósági eljárásban dönt. A Panasztestület állásfoglalása nem kötelező az országos rendőrfőkapitányra, de ha határozatában eltér, köteles azt megindokolni. A Panasztestület saját állásfoglalását – főkapitány döntését követően – a honlapján a panaszos személyes adatainak mellőzésével közzéteszi, kivéve, ha a panaszos az ellen előzetesen tiltakozott.
Ha a Panasztestület nem állapítja meg alapjog sérelmét, a panaszt az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőihez teszi át, aki 30 napon belül a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján hoz érdemi határozatot.
Fontos tudni, hogy a Független Rendészeti Panasztestület nem minősül hatóságnak, nem bírálhat felül rendőri intézkedést, nincs utasításadási joga, és nem függeszthet fel szabálysértési, és főként nem büntetőeljárásokat. Ereje, mint minden civil kontrollt gyakorló jogvédő szervnek, a nyilvánosságban van.
A Panasztestület eljárását bárki díj, és illetékmentesen kérheti. Kiskorú, cselekvőképtelen személy esetén a törvényes képviselő, és minden más esetben a jogi képviselő is eljárhat. A Panaszos nem lehet fiktív személy, és a Panasztestület névtelen beadványokkal sem foglalkozhat.
További információkat kaphat a www.panasztestület.hu weblapon, eljuttathatja panaszát a Panasztestület 1398 Budapest, Széchenyi rkp. 19. postacímén, a 06-1-441-6502 telefax számán, a titkárság@panasztestület.hu elektronikus levélcímen, illetve érdeklődhet a 06-1-441-501-es telefonszámon.
Ha a rendőri intézkedés az állampolgár jogát vagy jogos érdekét érintette, de alapvető jogot nem, úgy az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet a panaszt benyújtani harminc napon belül. Az ilyen „hagyományos” panaszeljárásnál szintén a Ket. alapján folyik a kivizsgálás, a döntést 30 napon belül meg kell hozni. Ezen döntés ellen a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha azonban a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány bírálta el, a határozat ellen fellebbezni nem lehet, de közvetlen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
A rendőri szervek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy az állampolgárok minél szélesebb körben, és minél pontosabban megismerhessék a rendőri intézkedésekkel összefüggő panaszok kezelésének a rendjét. Kérésre a szolgálatban lévő rendőr is köteles megfelelő felvilágosítást adni az érdeklődők számára.
A Panasztestület megállapításait állásfoglalásban összegzi, és ha arra a megállapításra jut, hogy a bepanaszolt rendőri intézkedés alapjogi sérelmet okozott, azt az országos rendőr-főkapitánynak küldi meg. Az országos rendőr főkapitány a panaszról – az állásfoglalás kézhezvételétől számított 15 napon belül – közigazgatási hatósági eljárásban dönt. A Panasztestület állásfoglalása nem kötelező az országos rendőrfőkapitányra, de ha határozatában eltér, köteles azt megindokolni. A Panasztestület saját állásfoglalását – főkapitány döntését követően – a honlapján a panaszos személyes adatainak mellőzésével közzéteszi, kivéve, ha a panaszos az ellen előzetesen tiltakozott.
Ha a Panasztestület nem állapítja meg alapjog sérelmét, a panaszt az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőihez teszi át, aki 30 napon belül a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján hoz érdemi határozatot.
Fontos tudni, hogy a Független Rendészeti Panasztestület nem minősül hatóságnak, nem bírálhat felül rendőri intézkedést, nincs utasításadási joga, és nem függeszthet fel szabálysértési, és főként nem büntetőeljárásokat. Ereje, mint minden civil kontrollt gyakorló jogvédő szervnek, a nyilvánosságban van.
A Panasztestület eljárását bárki díj, és illetékmentesen kérheti. Kiskorú, cselekvőképtelen személy esetén a törvényes képviselő, és minden más esetben a jogi képviselő is eljárhat. A Panaszos nem lehet fiktív személy, és a Panasztestület névtelen beadványokkal sem foglalkozhat.
További információkat kaphat a www.panasztestület.hu weblapon, eljuttathatja panaszát a Panasztestület 1398 Budapest, Széchenyi rkp. 19. postacímén, a 06-1-441-6502 telefax számán, a titkárság@panasztestület.hu elektronikus levélcímen, illetve érdeklődhet a 06-1-441-501-es telefonszámon.
Ha a rendőri intézkedés az állampolgár jogát vagy jogos érdekét érintette, de alapvető jogot nem, úgy az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet a panaszt benyújtani harminc napon belül. Az ilyen „hagyományos” panaszeljárásnál szintén a Ket. alapján folyik a kivizsgálás, a döntést 30 napon belül meg kell hozni. Ezen döntés ellen a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha azonban a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány bírálta el, a határozat ellen fellebbezni nem lehet, de közvetlen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
A rendőri szervek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy az állampolgárok minél szélesebb körben, és minél pontosabban megismerhessék a rendőri intézkedésekkel összefüggő panaszok kezelésének a rendjét. Kérésre a szolgálatban lévő rendőr is köteles megfelelő felvilágosítást adni az érdeklődők számára.