Egy 2006. évi törvényi változás miatt az eltartott közeli hozzátartozók 2007. április 1-jével kikerültek azok köréből, akik külön járulékfizetés nélkül is jogosultak voltak egészségügyi szolgáltatásra.
Az érintett magánszemélyek a jelzett időponttól természetbeni egészségügyi ellátásra akkor válnak szabályosan jogosulttá, ha az illetékes állami adóhatósághoz a T1011-es számú nyomtatvány kitöltésével bejelentkeznek, és az ellátásokért 2008. január 1-jétől havi 4 350 forintnyi díjat fizetnek.
Természetesen továbbra sem kell fizetniük ezt a járulékot például: a saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesülőknek, illetve a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgároknak, a táppénzben, gyermekgondozási segélyben, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban részesülőknek, hajléktalanoknak, stb. Esetükben a központi költségvetés továbbra is biztosítja egészségügyi szolgáltatásaik fedezetét. A biztosítási jogviszony rendezésével kapcsolatos moratórium 2007. december 31-én lejárt. Ezt követően, ha az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy a jogviszony ellenőrzés során „piros lámpát kap” (vagyis arról kap értesítést, hogy nem szerepel a biztosítottak nyilvántartásában), erről az OEP adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha bebizonyosodik, hogy az ellátást igénybe vevő nincs bejelentve, akkor az adóhatóság azzal szemben jár el, aki elmulasztotta a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését. E témakörben az adategyeztetések zártával, az első vizsgálatokat a múlt hónapban kezdték.
A jogviszony rendezésének három lehetséges módja:
– Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére történő bejelentés megtétele.
– Az állandó lakcímről történő kijelentkezéssel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűntetése.
– Nyilatkozata alapján, az érintett TAJ számának törlése.
Több esetben találkoztak az adóhatóság munkatársai azzal a jelenséggel, hogy a vizsgálat során elismerik az adózók, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lennének kötelezettek.
Kötelezettségükről tudomásuk is volt, de anyagi helyzetük miatt (jövedelemmel nem rendelkeznek, esetleg valamelyik családtag tartja el őket) nem jelentkeztek be önként.
Ezek az emberek, legtöbbször tájékozatlanságuk miatt nem igényelték az illetékes polgármesteri hivataltól a szociális rászorultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiadását, pedig ennek birtokában már szabályosan jutnak az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Problémát csak az okoz, hogy a szociális rászorultság legkorábban a kérelem benyújtásának napjával állapítható meg, visszamenőleges megállapítására kevés a lehetőség.
Az érintett magánszemélyek a jelzett időponttól természetbeni egészségügyi ellátásra akkor válnak szabályosan jogosulttá, ha az illetékes állami adóhatósághoz a T1011-es számú nyomtatvány kitöltésével bejelentkeznek, és az ellátásokért 2008. január 1-jétől havi 4 350 forintnyi díjat fizetnek.
Természetesen továbbra sem kell fizetniük ezt a járulékot például: a saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesülőknek, illetve a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgároknak, a táppénzben, gyermekgondozási segélyben, rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban részesülőknek, hajléktalanoknak, stb. Esetükben a központi költségvetés továbbra is biztosítja egészségügyi szolgáltatásaik fedezetét. A biztosítási jogviszony rendezésével kapcsolatos moratórium 2007. december 31-én lejárt. Ezt követően, ha az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy a jogviszony ellenőrzés során „piros lámpát kap” (vagyis arról kap értesítést, hogy nem szerepel a biztosítottak nyilvántartásában), erről az OEP adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha bebizonyosodik, hogy az ellátást igénybe vevő nincs bejelentve, akkor az adóhatóság azzal szemben jár el, aki elmulasztotta a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését. E témakörben az adategyeztetések zártával, az első vizsgálatokat a múlt hónapban kezdték.
Eddigi tapasztalatok szerint az adóhatósági idézésre az adózók megjelennek, értelemszerűen azokat kivéve, akik tartósan külföldön tartózkodnak, de ezekben az esetben is jellemző, hogy a hozzátartozók felveszi a revizorokkal a kapcsolatot.
Ilyenkor a hozzátartozókat tájékoztatják, hogy az eljárásban eseti meghatalmazás, vagy megbízás alapján az ügyben nyilatkozatképes, ügyvéd, adótanácsadó, vagy más nagykorú személy képviselheti az érintetteket.A jogviszony rendezésének három lehetséges módja:
– Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére történő bejelentés megtétele.
– Az állandó lakcímről történő kijelentkezéssel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűntetése.
– Nyilatkozata alapján, az érintett TAJ számának törlése.
Több esetben találkoztak az adóhatóság munkatársai azzal a jelenséggel, hogy a vizsgálat során elismerik az adózók, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lennének kötelezettek.
Kötelezettségükről tudomásuk is volt, de anyagi helyzetük miatt (jövedelemmel nem rendelkeznek, esetleg valamelyik családtag tartja el őket) nem jelentkeztek be önként.
Ezek az emberek, legtöbbször tájékozatlanságuk miatt nem igényelték az illetékes polgármesteri hivataltól a szociális rászorultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiadását, pedig ennek birtokában már szabályosan jutnak az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Problémát csak az okoz, hogy a szociális rászorultság legkorábban a kérelem benyújtásának napjával állapítható meg, visszamenőleges megállapítására kevés a lehetőség.