Zaklatás vétség megalapozott gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettessel szemben, aki naponta több alkalommal SMS üzenetekben, illetve telefonon keresztül szóban mindennapi életvitelébe beavatkozva háborgatott egy alsózsolcai lakost.
Lényeges, hogy a törvény kizárólag a személy elleni fenyegetést tekinti zaklatásnak. Más a jogi minősítése annak, ha valaki „dolog elleni erőszakkal” fenyegetőzik.A rendőrségi tapasztalatok szerint általában a volt házas- és élettársak, üzlettársak, szomszédok, munkatársak a zaklatás elkövetői, és sértettjei. Az elkövetőket sem életkor, sem iskolázottság szerint nem lehet kategorizálni. Azonban a sértettek túlnyomó részben a nők, a gyanúsítottak férfiak voltak, általában lezárt kapcsolatok tagjai zaklatják egymást.
A bűncselekmény kiváltó okai voltak elsősorban a felbomlott házasságokban a felek vitája a gyermekelhelyezésről, vagyonmegosztásról. A magánéleti kapcsolatok romlása, szakítások, szerelmi jellegű közeledések elutasítása is kiváltó oka volt a bűncselekményeknek. Több esetben munkahelyi, lakókörnyezeti rossz viszony, illetve vélt vagy valós sérelmek megtorlása, bosszú állt a háttérben. Kiváltó okként előfordult az üzleti élet okozta konfliktus, polgárjogi vagy polgári peres eljárás következtében fennálló ellenségeskedés. Ritkán szexuális motiváció állt a zaklatás hátterében, de előfordult, hogy az elkövető sem tudta meghatározni cselekménye okát.
A további tapasztalatok szerint a gyanúsítottak általában tartózkodtak a zaklató jellegű magatartások folytatásától, miután a sértett megtette a feljelentését és megindult a rendőrségi eljárás.
Ez év elejétől a törvény értelmében háborgatás például, ha a zaklató „áldozatával” annak akarata ellenére rendszeresen megkísérel kapcsolatot teremteni – személyesen vagy valamilyen elektronikus hírközlő eszközön keresztül.
Zaklatási ügyekben egészen a közelmúltig a sértett fél indítványára a bíróság járt el, s amennyiben a fél nem tudta azonosítani zaklatóját, a bíróság nyomozást rendelt el az ismeretlen elkövető kilétének megállapítására. Ezek az ügyek azonban rendszerint eredménytelenül zárultak. A gyakorlat azt mutatta, hogy nincs hatékony hatósági fellépés az ilyen cselekmények elterjedésével szemben, a szabálysértési eljárások nem hozták meg a kellő eredményt, és több esetben a zaklatás súlyos, életelleni, erőszakos bűncselekmény előzménye is volt. Ezért és illetve többek között a törvényhozás 2007. december 10-én ellenszavazat nélkül, fogadta el a Btk. módosítását, ami 2008. január elsejével lépett hatályba. Ennek értelmében két évet is kaphat, aki személy elleni erőszakkal, vagy közveszélyt okozó- és büntetendő- cselekmény elkövetésével fenyegetőzik, például azt állítja, hogy rágyújtja valakire a házat. Három év szabadságvesztést is kiszabhat ugyanakkor a bíróság arra, aki volt házastársát, vagy a nevelésére, felügyeletére, gyógykezelésére, illetve a gondozására bízott személyt zaklatja.Lényeges, hogy a törvény kizárólag a személy elleni fenyegetést tekinti zaklatásnak. Más a jogi minősítése annak, ha valaki „dolog elleni erőszakkal” fenyegetőzik.A rendőrségi tapasztalatok szerint általában a volt házas- és élettársak, üzlettársak, szomszédok, munkatársak a zaklatás elkövetői, és sértettjei. Az elkövetőket sem életkor, sem iskolázottság szerint nem lehet kategorizálni. Azonban a sértettek túlnyomó részben a nők, a gyanúsítottak férfiak voltak, általában lezárt kapcsolatok tagjai zaklatják egymást.
A bűncselekmény kiváltó okai voltak elsősorban a felbomlott házasságokban a felek vitája a gyermekelhelyezésről, vagyonmegosztásról. A magánéleti kapcsolatok romlása, szakítások, szerelmi jellegű közeledések elutasítása is kiváltó oka volt a bűncselekményeknek. Több esetben munkahelyi, lakókörnyezeti rossz viszony, illetve vélt vagy valós sérelmek megtorlása, bosszú állt a háttérben. Kiváltó okként előfordult az üzleti élet okozta konfliktus, polgárjogi vagy polgári peres eljárás következtében fennálló ellenségeskedés. Ritkán szexuális motiváció állt a zaklatás hátterében, de előfordult, hogy az elkövető sem tudta meghatározni cselekménye okát.
A további tapasztalatok szerint a gyanúsítottak általában tartózkodtak a zaklató jellegű magatartások folytatásától, miután a sértett megtette a feljelentését és megindult a rendőrségi eljárás.