Andrei Saguna Miskolcon született épp 200 éve, 1809-ben. Bölcseletet és jogot tanult Pesten, de egy szerb püspök rábeszélésére egyházi rendbe lépett. Személye körül máig tartó vita van, így a mostani magyarországi szoborállítás körül is az 1848/49-es szabadságharcban kifejtett tevékenysége miatt. Az egykori nagyszebeni ortodox püspök azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, akik 1848–49-ben előbb a Habsburg-féle, majd az orosz cári monarchiával is élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdították az erdélyi románokat. Kossuth emiatt „közönséges hazaárulónak” nevezte őt.
Viszont Romániában Saguna nagy nemzetépítőnek számít. Rendezte a román iskolaügyet, nyomdát, politikai napilapot és két gimnáziumot alapított. Gyula a magyarországi románság központja, ezért fontos számukra a Saguna-szobor felállítása. A szoborállítás, a megemlékezés a gyulai románok identitását erősítené.
A szoborállításról a tavaly novemberi, Nagyszebenben tartott közös román–magyar kormányülésen született döntés, most pedig már a gyulai építési hatóságnál van az engedélyezési kérelem. A szoborállítást tiltakozás övezi, és maga a kisebbségek és az egyház képviselői sem egységesek annak szükségességében, avagy elutasításában. Emiatt a hétvégére tervezett alapkőletétel is elmarad, pedig állítólag már a szobor is elkészült.
Sólyom Sándor