Gyenge 2009-es évet zárt az építőipar, állítják a szakma képviselői, és 2010-re sem várnak jobb eredményeket. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) évértékelése szerint az éves teljesítés 1800 milliárd Ft körül várható, ami összehasonlítható áron mintegy 35-38 százalékkal kevesebb, mint amennyi 2006-ban, „az építőipar utolsó jó évében” volt.
A Szobafestők, Mázolók, Tapétázók Országos Ipartestületének (SZMTOI) elnöke, Tóth Antal szerint harmadával, kétharmadával csökkent a vállalkozások anyagfelhasználása, ami jelzi, mennyire lecsökkent a megrendelések száma. A kkv-k, családi vállalkozások közül az építőipart sújtotta leginkább a válság – tette hozzá az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke Károlyi Gyula. Negatív értékelést adott a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége elnöke, Éliás Ádám is.
Az okokról és arról, mit várnak jövőre, már részben eltérően fogalmaztak az fn.hu kérdéseire válaszolva a szakma képviselői.
Az ÉVOSZ és az IPOSZ is elsősorban az irreálisan alacsony árakon történő vállalásban látja a hanyatlás okait, de számos más piaci tényezőt is megemlítettek. Az építőipari vállalkozások pénzügyi helyzetét mélyen érintette, hogy a bankok szigorítottak a hitelkihelyezésen – emelték ki. Az Opten adatai szerint novemberig háromezer építőipari céget számoltak fel, amire még nem volt példa. A felszámolási hullám hátterében a kereslet hiányán túl a működés- és projektfinanszírozás csaknem teljes leállását látják a szakmai szervezetek.
Az érdekképviseletek szerint a munkaerő közterhei vállalhatatlanul magasak, ezért a recesszió ellenére sem csökken a nem legálisan foglalkoztatottak száma. Az átlagnál is kedvezőtlenebbnek ítélték meg a lakásépítő vállalkozások helyzetét. A piaci válság negatív hatását a hitelintézetek hozzáállása és a lakosság hitelfelvevői hajlandóságának csökkenése is erősítette. A nagymértékű visszaesés a lakásépítési piac összeomlását mutatja.
A Szobafestők, Mázolók, Tapétázók Országos Ipartestületének (SZMTOI) elnöke, Tóth Antal szerint harmadával, kétharmadával csökkent a vállalkozások anyagfelhasználása, ami jelzi, mennyire lecsökkent a megrendelések száma. A kkv-k, családi vállalkozások közül az építőipart sújtotta leginkább a válság – tette hozzá az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke Károlyi Gyula. Negatív értékelést adott a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége elnöke, Éliás Ádám is.
Az okokról és arról, mit várnak jövőre, már részben eltérően fogalmaztak az fn.hu kérdéseire válaszolva a szakma képviselői.
Az ÉVOSZ és az IPOSZ is elsősorban az irreálisan alacsony árakon történő vállalásban látja a hanyatlás okait, de számos más piaci tényezőt is megemlítettek. Az építőipari vállalkozások pénzügyi helyzetét mélyen érintette, hogy a bankok szigorítottak a hitelkihelyezésen – emelték ki. Az Opten adatai szerint novemberig háromezer építőipari céget számoltak fel, amire még nem volt példa. A felszámolási hullám hátterében a kereslet hiányán túl a működés- és projektfinanszírozás csaknem teljes leállását látják a szakmai szervezetek.
Az érdekképviseletek szerint a munkaerő közterhei vállalhatatlanul magasak, ezért a recesszió ellenére sem csökken a nem legálisan foglalkoztatottak száma. Az átlagnál is kedvezőtlenebbnek ítélték meg a lakásépítő vállalkozások helyzetét. A piaci válság negatív hatását a hitelintézetek hozzáállása és a lakosság hitelfelvevői hajlandóságának csökkenése is erősítette. A nagymértékű visszaesés a lakásépítési piac összeomlását mutatja.