A Mol hétfőn kapott hivatalos tájékoztatást kapott az orosz Transznyeftytől arról, hogy az ukrán Ukrtransznaftával fennálló tranzitvitájuk miatt január 1-től leállhatnak a kőolajszállítások Szlovákia, Csehország és Magyarország irányába - közölte hétfőn délután a magyar olajcég. Naponta több mint 300 ezer hordó kőolaj áramlik a Barátság vezetéken a fenti országokba.
A Mol jelezte, felkészült a helyzet kezelésére. Közleményében az áll, hogy az Ukrajna felől érkező Barátság vezeték esetleges leállását követően az Adria vezeték megfordítása és folyamatos üzemű importba állítása az elsődleges feladat, ami mintegy 25-30 napot vesz igénybe. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) stratégiai készlete elegendő az ország 90 napi átlagos fogyasztásának fedezésére. Az orosz-ukrán viszony esetleges kiéleződése esetén sincs veszélyben az ország ellátása - tájékoztatott a Mol.
Az olajtársaság közleményében foglaltakat megerősítette a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. A szaktársa közölte, Magyarország fel van készülve az energiaszállítások esetleges megszakadására: a rendelkezésre álló készletek szintje - az Európai Unió, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség elvárásaival összhangban - jelenleg meghaladja az ország 90 napi átlagos fogyasztását. Az Ukrajna felől érkező Barátság vezetéken történő olajszállítások leállása esetén Magyarország Horvátország felől, az Adria vezetéken keresztül is ellátható.
A KHEM jelezte, Magyarország kezdeményezte, hogy január elején a visegrádi négyek - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - Budapesten tartsanak magas szintű energetikai találkozót, ahol felmérik a kőolajszállítások esetleges leállítása kapcsán leginkább érintett tagállamok helyzetét, meghatározzák a szükséges intézkedéseket, és közös álláspontot alakítanak ki.
Az ügy hátterében az áll, hogy Ukrajna szerint az elmúlt években csökkent az országon áthaladó, nyugati irányú olajexport, ezért emeljé a tranzitdíjat. Azt is szeretné elérni, hogy Oroszország egyezzen bele a tranzitmennyiség minimális mennyiségének a meghatározásába is. Ukrajna azután állt elő követeléseivel, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban visszadobta 2 milliárd dolláros hitelkérelmét.
Az Oroszország és Ukrajna vitája nem teljesen meglepő, az utóbbi években az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállítás ideiglenesen már többször leállt.