Az év első heteiben ismét a Közel-Kelet került a világ érdeklődésének középpontjába, miután Izrael katonai akciót indított a gázai övezetben működő Hamasz szélsőségesei ellen. A terrorista-csoport, és a fegyvercsempészetre használt alagutak felszámolására azért lett volna szükség, mert a Hamasz fegyveresei hosszú évek óta lőnek ki rakétákat különböző izraeli településekre. A civil áldozatokat célzó rakétatámadásokat a Hamasz annak ellenére hajtotta végre, hogy a zsidó állam 2005-ben kivonult a gázai övezetből.
Közben az Egyesült Államok történelmi pillanatához érkezett el, amikor az egykor rabszolgatartó ország megválasztotta első színes bőrű elnökét. A demokrata Barack Obama a republikánus John McCain felett aratott elsöprő győzelmet 2008 végén, januári beiktatásakor pedig emberek százezrei vonultak az utcára Washingtonban, hogy az új elnököt ünnepeljék. Bár Obama támogatottsága azóta némiképpen megkopott, az emberek egy része még mindig bízik abban, hogy az amerikai elnök kormánya kiutat találhat a világot sújtó pénzügyi válságból. Másik nagy kihívás Obama számára, hogy felszámolja az Afganisztánban és Pakisztánban működő tálib szélsőségeseket, és hogy elősegítse a közel-keleti béke megállapodást. Az első hivatali évét töltő elnök sokak számár meglepő módon idén a Nobel-békedíjat is megkapta, bár elemzők szerint a díjat kiosztó bizottság nem Obama érdemeit, hanem céljait dicsérte ezzel.
Az Amerikából induló pénzügyi válság időközben átgyűrűzött a világ többi részébe, így Európába is. A gazdaságilag leginkább sújtott Izland lakosai közül több ezren vonultak az ország parlamentjéhez, hogy a kormány lemondását követeljék a gyenge válságkezelés miatt. Elégedetlenek voltak kormányukkal azok a brit munkások is, akik több tüntetést is szerveztek a gazdaság állapota és az országban dolgozó nagyszámú külföldi munkaerő miatt.
Februárban görög farmerek indultak Krétáról Athénba, hogy traktoraikkal a mezőgazdasági termékek alacsony felvásárlási ára ellen demonstráljanak. A hatóságok nem akarták beengedni a fővárosba érkező tömeget, akiket könnygázzal próbáltak távol tartani. A zavargások 11 napig tartottak.
Közben pár nappal az iszlám forradalom 30. évfordulója előtt Irán sikeresen kilőtte és pályára állította első saját-készítésű műholdját. A perzsa állam továbbra is fejleszti atomprogramját, s bár ez sok elemző szerint nemzetközileg is komoly veszélyt jelent, katonai akció eddig még nem indult az ország ellen.
Venezuelában népszavazáson fogadták el Hugo Chavez elnök indítványát az államfői újraválaszthatóságról, amely korlátlan ideig biztosíthatja a baloldali vezető hatalomban maradását. Valamivel délebbre Bolíviában emberek tömegei vesztették el otthonaikat a több hónapig tartó esőzések, és a földcsuszamlások miatt.
Egy török repülőgép 135 utasa szintén februárban vesztette életét, amikor a gép vastag ködben próbált leszállni az amszterdami repülőtéren. Szintén februárban négy éves fogság után engedték vissza Nagy-Britanniába Binyam Mohamed etióp származású férfit, akit terrorizmus vádjával tartottak fogva Guantánamo szigetén.
Már márciusban járunk, mikor Pakisztánban egy tucat ismeretlen fegyveres Sri-lankai sportolókra támadt. A hat krikettező és edzőjük éppen Lahore városának egyik sportcsarnokába tartottak. Amikor a fegyveresek lőni kezdenek rájuk, a sportolókat védő rendőrök közül öten meghalnak a támadásban. Pár héttel később egy öngyilkos merénylő robbantja fel magát az afgán határhoz közeli egyik zsúfolt mecsetben, a robbanásban 50-en vesztik életüket.
Németország hét év után a legvéresebb iskolai lövöldözéssel nézett szembe, amelyben egy fiatal középiskolás tizenegy társával végzett. Az országot Franciaországgal összekötő határ egyik hídján közben áprilisban több NATO vezető is áthaladt, hogy megemlékezzenek a szervezet fennállásának 60. évfordulójáról. A találkozóhoz közel, Strasbourgban a rendőrség NATO-ellenes tüntetők csoportjaival csapott össze.
Az ENSZ szintén konferenciát szervezett, amelynek témája elvileg a rasszizmus elleni harc volt. Mahmud Ahmedinezsád felszólalásakor azonban többen tüntetőleg elhagyják a termet, az iráni elnök Izrael-ellenes és antiszemita kijelentései miatt.
Olaszországot egy 6.3 erősségű földrengés rázta meg. L’Aquila városában több százan halnak meg és emberek tízezrei maradnak otthon nélkül. Az Egészségügyi Világszervezet még ugyanebben a hónapban világméretű járvány lehetőségére figyelmeztetett a Mexikóból kiinduló sertésinfluenzával kapcsolatban.
Májusban száz méteres magasságba csaptak a lángok Moszkva dél-nyugati részén egy nagyobb gázvezeték felrobbanásakor. A detonációban több környező épület és jármű is kigyullad. XVI. Benedek pápa szentföldi látogatására is májusban került sor. A katolikus egyházfő útjának végén meglátogatta a szent sírt, Jézus keresztre-feszítésének és eltemetésének vélt helyszínét.
Indonéziában 97 ember halt meg egy katonai repülő lezuhanásakor, amely Java keleti részén csapódott a földbe.
Júniusban Barack Obama megérkezett Kairóba, ahol történelmi jelentőségű beszédet mondott az Egyesült Államok és a muzulmán világ közti kapcsolat megújításáról. A beszédet világszerte egyesek örömmel, míg mások kétségekkel fogadták.
Iránban közben lezajlott az elnökválasztás, amiknek eredményeként hivatalában maradhatott a keményvonalas vezető, Mahmud Ahmedinezsád. Választási csalásokra hivatkozva ellenzéki tüntetők tízezrei vonultak az utcákra. A kemény rendőri fellépés és a gyakori túlkapások miatt komoly zavargások alakultak ki. Sok tüntetőt letartóztatnak, az utcai harcokban pedig többen meghalnak.
Még júniusban rajongók millió gyászolták világszerte az ismert amerikai popsztárt, Michel Jacksont. A pop királyának holtestét helikopterrel szállították Los Angelesbe, hogy boncolással derítsék ki a halálának okát. A sajtó sokáig foglalkozott a sztár halálával és hagyatékával.
Közben az Egyesült Államok történelmi pillanatához érkezett el, amikor az egykor rabszolgatartó ország megválasztotta első színes bőrű elnökét. A demokrata Barack Obama a republikánus John McCain felett aratott elsöprő győzelmet 2008 végén, januári beiktatásakor pedig emberek százezrei vonultak az utcára Washingtonban, hogy az új elnököt ünnepeljék. Bár Obama támogatottsága azóta némiképpen megkopott, az emberek egy része még mindig bízik abban, hogy az amerikai elnök kormánya kiutat találhat a világot sújtó pénzügyi válságból. Másik nagy kihívás Obama számára, hogy felszámolja az Afganisztánban és Pakisztánban működő tálib szélsőségeseket, és hogy elősegítse a közel-keleti béke megállapodást. Az első hivatali évét töltő elnök sokak számár meglepő módon idén a Nobel-békedíjat is megkapta, bár elemzők szerint a díjat kiosztó bizottság nem Obama érdemeit, hanem céljait dicsérte ezzel.
Az Amerikából induló pénzügyi válság időközben átgyűrűzött a világ többi részébe, így Európába is. A gazdaságilag leginkább sújtott Izland lakosai közül több ezren vonultak az ország parlamentjéhez, hogy a kormány lemondását követeljék a gyenge válságkezelés miatt. Elégedetlenek voltak kormányukkal azok a brit munkások is, akik több tüntetést is szerveztek a gazdaság állapota és az országban dolgozó nagyszámú külföldi munkaerő miatt.
Februárban görög farmerek indultak Krétáról Athénba, hogy traktoraikkal a mezőgazdasági termékek alacsony felvásárlási ára ellen demonstráljanak. A hatóságok nem akarták beengedni a fővárosba érkező tömeget, akiket könnygázzal próbáltak távol tartani. A zavargások 11 napig tartottak.
Közben pár nappal az iszlám forradalom 30. évfordulója előtt Irán sikeresen kilőtte és pályára állította első saját-készítésű műholdját. A perzsa állam továbbra is fejleszti atomprogramját, s bár ez sok elemző szerint nemzetközileg is komoly veszélyt jelent, katonai akció eddig még nem indult az ország ellen.
Venezuelában népszavazáson fogadták el Hugo Chavez elnök indítványát az államfői újraválaszthatóságról, amely korlátlan ideig biztosíthatja a baloldali vezető hatalomban maradását. Valamivel délebbre Bolíviában emberek tömegei vesztették el otthonaikat a több hónapig tartó esőzések, és a földcsuszamlások miatt.
Egy török repülőgép 135 utasa szintén februárban vesztette életét, amikor a gép vastag ködben próbált leszállni az amszterdami repülőtéren. Szintén februárban négy éves fogság után engedték vissza Nagy-Britanniába Binyam Mohamed etióp származású férfit, akit terrorizmus vádjával tartottak fogva Guantánamo szigetén.
Már márciusban járunk, mikor Pakisztánban egy tucat ismeretlen fegyveres Sri-lankai sportolókra támadt. A hat krikettező és edzőjük éppen Lahore városának egyik sportcsarnokába tartottak. Amikor a fegyveresek lőni kezdenek rájuk, a sportolókat védő rendőrök közül öten meghalnak a támadásban. Pár héttel később egy öngyilkos merénylő robbantja fel magát az afgán határhoz közeli egyik zsúfolt mecsetben, a robbanásban 50-en vesztik életüket.
Németország hét év után a legvéresebb iskolai lövöldözéssel nézett szembe, amelyben egy fiatal középiskolás tizenegy társával végzett. Az országot Franciaországgal összekötő határ egyik hídján közben áprilisban több NATO vezető is áthaladt, hogy megemlékezzenek a szervezet fennállásának 60. évfordulójáról. A találkozóhoz közel, Strasbourgban a rendőrség NATO-ellenes tüntetők csoportjaival csapott össze.
Az ENSZ szintén konferenciát szervezett, amelynek témája elvileg a rasszizmus elleni harc volt. Mahmud Ahmedinezsád felszólalásakor azonban többen tüntetőleg elhagyják a termet, az iráni elnök Izrael-ellenes és antiszemita kijelentései miatt.
Olaszországot egy 6.3 erősségű földrengés rázta meg. L’Aquila városában több százan halnak meg és emberek tízezrei maradnak otthon nélkül. Az Egészségügyi Világszervezet még ugyanebben a hónapban világméretű járvány lehetőségére figyelmeztetett a Mexikóból kiinduló sertésinfluenzával kapcsolatban.
Májusban száz méteres magasságba csaptak a lángok Moszkva dél-nyugati részén egy nagyobb gázvezeték felrobbanásakor. A detonációban több környező épület és jármű is kigyullad. XVI. Benedek pápa szentföldi látogatására is májusban került sor. A katolikus egyházfő útjának végén meglátogatta a szent sírt, Jézus keresztre-feszítésének és eltemetésének vélt helyszínét.
Indonéziában 97 ember halt meg egy katonai repülő lezuhanásakor, amely Java keleti részén csapódott a földbe.
Júniusban Barack Obama megérkezett Kairóba, ahol történelmi jelentőségű beszédet mondott az Egyesült Államok és a muzulmán világ közti kapcsolat megújításáról. A beszédet világszerte egyesek örömmel, míg mások kétségekkel fogadták.
Iránban közben lezajlott az elnökválasztás, amiknek eredményeként hivatalában maradhatott a keményvonalas vezető, Mahmud Ahmedinezsád. Választási csalásokra hivatkozva ellenzéki tüntetők tízezrei vonultak az utcákra. A kemény rendőri fellépés és a gyakori túlkapások miatt komoly zavargások alakultak ki. Sok tüntetőt letartóztatnak, az utcai harcokban pedig többen meghalnak.
Még júniusban rajongók millió gyászolták világszerte az ismert amerikai popsztárt, Michel Jacksont. A pop királyának holtestét helikopterrel szállították Los Angelesbe, hogy boncolással derítsék ki a halálának okát. A sajtó sokáig foglalkozott a sztár halálával és hagyatékával.