Ugrás a tartalomra

BÚÉK!!! - de mennyiért?

Létrehozva
              Kipakoltak a szilveszteri árusok, a karácsonyi vásár faházikóit a napokban már az újévi mulatsággal kapcsolatos portékákkal lakták be a Centrum előtt, Miskolcon. Ezúttal is megtalálható itt a szokásos év végi bolondozás valamennyi kelléke - persze nem olcsón.
A kis sípoktól kezdve, a szerpentinen és konfettin át az óriás jelmezekig bármit fellelhet itt az érdeklődő, ami "szem-szájnak ingere", ilyenkor Szilveszterkor.
szilvezstr2.jpg
A kis szerencsepénzek és -malacok 100 forintért kaphatóak, a maszkok pedig 600 forintnál kezdődnek. Dudák kis- és nagyméretben is eladásra várnak, ezek ára 500-1000 forint. Akik megunták eredeti hajviseletüket, ám csak néhány órára változtatnának, azok különböző színű hajsprayt, vagy 2500-ért parókát vásárolhatnak. Ha valakit a csak az év utolsó napján engedélyezett petárdázás hoz lázba, az a nagyobb hipermarketek előtt felállított standoknál, vagy a piacok környékén illegálisan tevékenykedő árusoktól szerezheti be a kívánt pirotechnikai eszközt.

szilvezstr1.jpg

A tavalyi év végén közel ötmilliárd forintért került virsli a vásárlói szatyrokba, s a szakemberek szerint az idén is hasonló rohamra kell számítani. Azaz hiába a válság, az esztendő végi falatozáson, ha teheti, nem spórol a magyar. Johan Georg Lahner bécsi hentes marha- és disznóhús darált-pépesített keverékéből, sóból, vízből 1805-ben megalkotott csemegéjéből – mely többek között Ferenc József császár kedvencének is számított – nagyjából ötezer tonnányi fogy el Magyarországon az óév végén.
szilveustr3.jpg

A miskolci kereskedők szerint most is többen veszik a jobb minőségű juhbeles virslit, mint a műbelest, pedig jó másfélszeres az árkülönbség. Ha pedig a bevásárlóközpontok árait nézzük, még nagyobb - ám a két-háromszáz forintos virsliket látva felmerül az emberben a kérdés: miből is készülhettek?

Az óévbúcsúztató, újévköszöntő koccintás a bőség, szerencse, boldogság reményét fejezi ki. A rítus szerint az emberek eredendően áldást kértek ügyeikhez az égiektől, s ez volt a pecsét a szóbeli megállapodásokon, a poharak összeérintése a közös szándékot fejezte ki.

szilvuezstr4.jpg

Az első pezsgőt a 17. században a hautvilliers-i bencés apátság pincevezetője, Dom Perignon készítette: parafa dugóval zárta le az üveget, amelyet viaszba mártott drótkengyellel erősített rá. Az eljárás a 18. században már sokfelé ismeretes volt, bár Magyarországon némi késéssel, csak 1833-ban vette kezdetét a pezsgőkészítés az Esch és Társa cég jóvoltából – a század végétől a budafoki Törley lett a legismertebb hazai gyártó.
Bár hazai a pezsgőfogyasztás évek óta csökken – még mindig több mint húszmillió palack (bár a szakértők szerint a száraz az igazi, mégis főként az olcsóbb édes és félszáraz fajták) fogy el Magyarországon.

S hát ahogy az már ilyenkor lenni szokott: új év, új élet, új ígéretek. A belvárost járva portálunk arról érdeklődött, mennyire bátrak a miskolciak, tesznek-e idén  nagy szilveszteri fogadalmakat?

rakosat.jpgSzoktam fogadalmat tenni, de általában tanév végén, május fele. Nem vagyok híve a január eleji ígérgetéseknek. Ha mindenképpen kellene valamit, az lenne, hogy újra elkezdem a falmászást. (Rákos Attila egyetemi hallgató)









csernakfe.jpgMivel sok a munkám, nem ígérek semmit magamnak sem, mert nem biztos, hogy az időm engedné a megvalósítást. Egyébként elmondhatom magamról: káros szenvedélyektől mentes életet élek. (Csernák Ferenc szociális gondozó)










bardos.jpgNem szoktam fogadalmat tenni Szilveszter napján, nincs olyan dolog, ami eszembe jutna. Nem dohányzok, nem iszok, és az evésben is mértéktartó vagyok. (Barabásné Bárdosi Judit)








sebozsu.jpgCsak nagy szavaknak tartom a hangzatos fogadalmakat. Szerintem az igazi, betartható ígéretek a szürke hétköznapokon születnek. Különben is, ha nagy dobra verjük, az ismerősök könnyen számon kérhetik rajtunk. (Sebő Zsuzsanna vállalkozó)







Szöveg: Soós Péter / Fotók: Juhász Ákos, Búzafalvi Tamás