A foglalkoztatás ösztönzése és az egyenletesebb adóterhelés érdekében január 1-jétől változnak a személyi jövedelemadó szabályai. Az adó alapja a bruttó bérnek a (27 százalékos foglalkoztatói) járulékmértékkel növelt összege lett. Az alsó adókulcs 17%-ra, a felső kulcs 32%-ra csökkent. Az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedett, így 10-ből 9 polgár jövedelme a legalacsonyabb kulcs alá tartozik. Megszűnt a magánszemélyek különadója.
Az előző években megkezdett egyszerűsítő és az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként 2010-től az SZJA adókedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. Az adómentes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások adóztatása átalakult: az adóbázis szélesítése érdekében egyes adómentes természetbeni és pénzbeli juttatások adó alá kerültek.
5 százalékponttal csökkent a munkáltatói járulék
A vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka 5 százalékponttal csökken, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével, pedig könnyebbé válik a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Az intézkedések hatására a kormány szerint idén mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál, így könnyebben lehet munkát kínálni és vállalni.
A tőkére rakodó terhek enyhítése és az egységes társasági jövedelemadóztatás bevezetése érdekében a társasági adóalap szélesítése mellett megszűnt a vállalkozások különadója. A beruházáshoz, a jogdíjhoz, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűntek, a társasági adó adókulcsa 19 százalékra emelkedett. A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára emelkedett. Az áfa-mérték megváltozását követve az EVA-adókulcs 30 százalékra nőtt.
A munka terheinek csökkentéséhez szükséges források előteremtése
A költségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani, ezért nőnek a fogyasztás terhei, szűkülnek vagy megszűnnek a kedvezmények. A munka terheinek csökkentését segíti a vagyon megadóztatása is. Ennek egyik eszköze a jövedéki adó emelése (2010. január 1-jével 8 százalékkal emelkedett a gázolaj, 8,9 százalékkal a cigaretta jövedéki adója), valamint a vagyonadó, amelyet egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kell fizetni. Az ingatlanokat érintő vagyonadó mértéke: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék; az első ingatlan 30 millió forintig, a második 15 millióig adómentes, a harmadik, illetve a sokadik ingatlan pedig már az első forinttól adózik. A kormány a vagyonadó bevezetésekor is kiemelten figyelembe vette a szociális és igazságossági szempontokat, így a nagycsaládosok a harmadik és minden további gyermek után is 15 százalékos kedvezményben részesülnek, Az adókedvezmény maximális mértéke 395 000 Ft. (Pl: A lakás forgalmi értéke 50 millió Ft és öt gyermeke él az adóalannyal együtt a lakásban, akkor a fizetendő adó a kedvezmény nélkül 145 000 Ft, lenne. A harmadik gyermek után lehet kedvezményt érvényesíteni, azaz 3X21.750 F t= 65 250 Ft. az adókedvezmény összege. Így 79 750 Ft. lesz a fizetendő adó.) A nyugdíjasok és a munkanélküliek számára pedig biztosította a kormány az adófelfüggesztés lehetőségét.
A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik mentesülnek a gépjárműadó alól, a személy- és tehergépjárművek adója ugyanakkor közelítőleg 15 százalékkal emelkedik.
4%-ra csökken a lakásvásárlási illeték
Csökkent a visszterhes vagyonátruházási illeték (az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illeték, ha a szerzésre ellenérték fejében kerül sor) általános mértéke a korábbi 10%-ról 4%-ra. A lakások (lakásvásárlás esetén fizetendő) esetében pedig 6%-ról 4%-ra csökkent az illeték mértéke, ám 4 millió forintig továbbra is csak 2%-os mértékkel kell az illetéket fizetni. (A bevétel-csökkenés részbeni pótlását szolgálja, hogy illeték-kötelessé válik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való közvetett vagy közvetlen tulajdonszerzés, ha annak mértéke – a vagyonszerző és közeli rokonai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betétekkel együtt – a 75%-ot eléri.)
Offshore cégeknél bevezetett szigorító intézkedések – forrásadó
Az offshore cégek esetében szigorú intézkedések léptek életbe január 1-jétől: 30%-os forrásadó terheli a belföldi forrásból fizetett kamatot és jogdíjat, szolgáltatási díjakat.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda
Az előző években megkezdett egyszerűsítő és az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként 2010-től az SZJA adókedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. Az adómentes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások adóztatása átalakult: az adóbázis szélesítése érdekében egyes adómentes természetbeni és pénzbeli juttatások adó alá kerültek.
5 százalékponttal csökkent a munkáltatói járulék
A vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka 5 százalékponttal csökken, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével, pedig könnyebbé válik a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Az intézkedések hatására a kormány szerint idén mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál, így könnyebben lehet munkát kínálni és vállalni.
A tőkére rakodó terhek enyhítése és az egységes társasági jövedelemadóztatás bevezetése érdekében a társasági adóalap szélesítése mellett megszűnt a vállalkozások különadója. A beruházáshoz, a jogdíjhoz, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűntek, a társasági adó adókulcsa 19 százalékra emelkedett. A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás háromszorosára emelkedett. Az áfa-mérték megváltozását követve az EVA-adókulcs 30 százalékra nőtt.
A munka terheinek csökkentéséhez szükséges források előteremtése
A költségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani, ezért nőnek a fogyasztás terhei, szűkülnek vagy megszűnnek a kedvezmények. A munka terheinek csökkentését segíti a vagyon megadóztatása is. Ennek egyik eszköze a jövedéki adó emelése (2010. január 1-jével 8 százalékkal emelkedett a gázolaj, 8,9 százalékkal a cigaretta jövedéki adója), valamint a vagyonadó, amelyet egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kell fizetni. Az ingatlanokat érintő vagyonadó mértéke: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék; az első ingatlan 30 millió forintig, a második 15 millióig adómentes, a harmadik, illetve a sokadik ingatlan pedig már az első forinttól adózik. A kormány a vagyonadó bevezetésekor is kiemelten figyelembe vette a szociális és igazságossági szempontokat, így a nagycsaládosok a harmadik és minden további gyermek után is 15 százalékos kedvezményben részesülnek, Az adókedvezmény maximális mértéke 395 000 Ft. (Pl: A lakás forgalmi értéke 50 millió Ft és öt gyermeke él az adóalannyal együtt a lakásban, akkor a fizetendő adó a kedvezmény nélkül 145 000 Ft, lenne. A harmadik gyermek után lehet kedvezményt érvényesíteni, azaz 3X21.750 F t= 65 250 Ft. az adókedvezmény összege. Így 79 750 Ft. lesz a fizetendő adó.) A nyugdíjasok és a munkanélküliek számára pedig biztosította a kormány az adófelfüggesztés lehetőségét.
A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik mentesülnek a gépjárműadó alól, a személy- és tehergépjárművek adója ugyanakkor közelítőleg 15 százalékkal emelkedik.
4%-ra csökken a lakásvásárlási illeték
Csökkent a visszterhes vagyonátruházási illeték (az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illeték, ha a szerzésre ellenérték fejében kerül sor) általános mértéke a korábbi 10%-ról 4%-ra. A lakások (lakásvásárlás esetén fizetendő) esetében pedig 6%-ról 4%-ra csökkent az illeték mértéke, ám 4 millió forintig továbbra is csak 2%-os mértékkel kell az illetéket fizetni. (A bevétel-csökkenés részbeni pótlását szolgálja, hogy illeték-kötelessé válik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való közvetett vagy közvetlen tulajdonszerzés, ha annak mértéke – a vagyonszerző és közeli rokonai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betétekkel együtt – a 75%-ot eléri.)
Offshore cégeknél bevezetett szigorító intézkedések – forrásadó
Az offshore cégek esetében szigorú intézkedések léptek életbe január 1-jétől: 30%-os forrásadó terheli a belföldi forrásból fizetett kamatot és jogdíjat, szolgáltatási díjakat.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda