Ugrás a tartalomra

Stabilizálódott a fogyasztói bizalom

Létrehozva
A magyar lakosság többsége nem bízik anyagi körülményeinek rövid távú javulásában a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének legfrissebb eredményei szerint. Viszont az előzetes várakozásoknak megfelelően stabilizálódott a fogyasztói bizalom,  2009 júniusa óta stabil, jelenleg 146,1 ponton áll az indexe.
vasarlas.jpg
Az elismert piackutató cég 2010. január első hetében végzett kutatása szerint a Fogyasztói Várakozások Indexe és a Vásárlási Hajlandóság Indexe is szinte változatlan maradt az előző negyedévi eredményekhez képest. A válaszadók 63 százaléka szerint rosszabbul él mint egy évvel ezelőtt és rövid távon nem is bízik a saját (családja) anyagi körülményeinek javulásában.A Vásárlási Hajlandóság Indexének alakulása ingadozó a válsággal érintett periódusokban, de stabilizálódni látszik egy viszonylag alacsonyabb szinten, értéke jelenleg 112,8 pont. Az index értéke nem emelkedett jelentősen a karácsony előtti hetekben, vagyis elmondható, hogy a lakosság továbbra is óvatos és hajlandó visszafogni a vásárlásait.
vasarlas.jpg
„Ugyan az előző évben meghozott gazdasági döntések, különböző törvénymódosítások következményei még csak az idei évben realizálódnak, az eredményekben már tükröződik a lakosság megfontoltsága” – értékelte a trendeket Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.A munkanélküliségre vonatkozó várakozásokkal kapcsolatos információk tekintetében megosztott a lakosság: 2009 decemberében a többség (59%) továbbra is a munkanélküliség növekedésére számít, a lakosság egynegyede azonban a ráta stagnálását, egytizede pedig a csökkenését várja.
Az inflációs várakozások nem változtak az előző időszakhoz képest: a lakosság háromnegyede szerint az árak emelkedni fognak a következő időszakban. A megkérdezettek átlagosan 7,9 százalékos inflációval számolnak a következő 12 hónapban.

Az árak változása a lakosság reáljövedelmét is befolyásolja. A megkérdezettek egynegyede számít az inflációval azonos mértékű jövedelemnövekedésre a következő 1-2 évben, 55 százalékuk pedig az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, vagyis ők a reáljövedelmük csökkenésére számítanak. A KSH adatai szerint 2009 novemberében az áremelkedés mértéke 5,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest, 2009. január-novemberi időszakban pedig 4,1 százalék.Arra a kérdésre, hogy jobban vagy rosszabbul élnek, mint egy évvel ezelőtt, a válaszadók 63 százaléka azt válaszolta, hogy rosszabbul él, valószínűleg anyagi helyzete is romlani fog a közeljövőben. Ráadásul rövid távon nem is bíznak a saját (családjuk) anyagi körülményeik javulásában.

A hitelfelvétellel és a megtakarításokkal kapcsolatban nem változott jelentősen a megkérdezettek véleménye. A lakosság nagy része sem megtakarításai felhasználásával, sem hitelfelvétellel nem vásárolna. A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv sem változott 2009 utolsó negyedévében, a válaszadók egyötöde nem vásárolna most nagyobb háztartási eszközt, ha mégis megteszi, azt a szükségesség határozza meg. A GfK Hungária Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem 2004 tavasza óta közösen készíti el minden negyedévben a Fogyasztói Bizalom Index felmérést. A komplex mutató a háztartások tartós fogyasztás cikkek iránti vásárlási hajlandóságának mértékét, jelenlegi anyagi helyzetüknek az egy évvel korábbihoz viszonyított megítélését, jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásaikatösszegzi.
Búzafalvi Tamás