Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere elmondta, a város és a térség települései nagyban a BorsodChemre támaszkodnak. A vállalatok – így a vegyipari cég is – ciklikusan működnek, tehát az év során jellemzően előfordulnak náluk jó és rossz periódusok is. A gazdasági válság nem kerülhette el a kazincbarcikai vállalatot sem, az első reakció a létszámleépítés tervezete volt – ez 550 dolgozót érintett volna –, de erre végül nem került sor, más stratégiát választott a vezetés. A cégnél mára erősödni látszik a helyzet, az értékesítés felfelé ívelő pályán van, és a tulajdonosi struktúra stabilizációja is lassan befejeződik.A városban egy olyan pályázati rendszert építettek ki, mely a munkahelyek megőrzését tűzte ki célul. A pályázatnak két feltétele van: kazincbarcikai illetőségű legyen a cég, illetve megfeleljen a kiszabott gazdasági kritériumoknak.
Kazincbarcikán is van ipari park (a 26-os út közelében), melynek területén jelenleg inkubátorház épül – ennek lényege, hogy a kezdeti lépéseket biztosítja az önkormányzat az induló vállalkozásoknak.
Szitka Péter szerint akár kisvállalkozásról, akár vegyipari óriásról van szó, az innováció lehet a kiút a recesszióból. „Ha helyreáll a gazdasági helyzet, az ipari parkba is könnyebben megindul a cégek beáramlása” – tette hozzá a polgármester.
Csuták János, a BorsodChem Zrt. Környezetvédelmi Főosztályának vezetője szerint a cég számára kiemelt fontosságú a környezetvédelem. Ezt összekötik az innovatív módszerek kidolgozásával. A vegyipari céget természetesen jogszabályok is kötelezik arra, hogy megfeleljenek bizonyos környezetvédelmi paramétereknek, így az IPPC-nek: az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK Irányelve az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya.
Emellett Csuták János szerint a BorsodChemnek fekvése miatt – a hosszú Sajó-völgyben helyezkedik el, településekkel körülölelve – is szem előtt kell tartania a szennyezés minimálissá csökkentését.
Évente 300-400 millió forintot költenek – állandó jelleggel – a környezetvédelemre, de ezen felül például a legutóbbi ilyen irányú projektjük 600 millió forintba került, míg rúgott már milliárdos nagyságrendűre is az összeg – mint a sós szennyvíz problémakörének megoldását célzó tervüknél, amiért innovációs díjat is kaptak.
Harsányi Péter, a BC Zrt. szennyvíztisztító üzem vezetője – mely az egyik, legújabb technológiát alkalmazó részlege a gyárnak – elmondta, az ő telepükön tisztítják a BorsodChem területén keletkező összes, vegyipari hulladékkal szennyezett vizet és az esővizet is. Egy, ebben az iparban újszerű megoldást alkalmaznak, speciális biológiai eljárást. Mivel különböző típusúak az oda érkező szennyvizek, más-más baktériumok segítségével történik a finomítás. Ezeket a baktériumokat nemrég fejlesztették ki kifejezetten erre a célra, ezért egyedülálló a módszer, amivel dolgoznak.
Csuták János hangsúlyozta, a tisztítás során keletkező nátrium-kloridot (só), vagy a biológiai bontási sor módosításával keletkező biogázt (metán) is tudják hasznosítani az üzem különböző területein.
Soós P.