Ugrás a tartalomra

Meddig tart a mentelmi jog?

Létrehozva
„Nem a mentelmi joggal van a baj, hanem azokkal, akik rosszra használják. Pünkösdi lesz a királyságuk azoknak, akik ettől remélik a büntetlenséget. Ha nem kerülnek be a parlamentbe, tavasz végén ismét elővehetik őket" – összegezte véleményét Kolláth György alkotmányjogász.
Az idei választási hajrában különösen érzékeny téma a mentelmi jog. Példátlanul sok olyan jelölt igyekszik az Országgyűlésbe, aki ellen nyomoznak a hatóságok, sőt akadnak, akik bevallottan a mentesség kiskapuján keresztül próbálnak szabadulni a börtönből. „A mentelmi jog a demokrácia egyik alapja, mindenhol alkalmazzák. Az a lényege, hogy a törvényhozásban a többség ne tudja egyenként levadászni a kisebbség tagjait.

A parlamenti mandátumot nyert képviselőket, illetve a választás jelöltjeit nem lehet büntetőügyekkel „manipulálni", előzetes letartóztatásba helyezni, vagy hatóságilag fellépni ellenük. Kizárólag a tettenérés lehet kivétel. „Jelölt akkor válik valakiből, ha leadja a megfelelő számú ajánlószelvényt, és az Országos Választási Bizottság (OVB) is hitelesíti. Innentől kezdve a választások végéig jár neki a mentelmi jog. Ha azonban az illető már akkor is előzetesben volt, amikor beadta a kérvényét, a bíróság dönt az ügyében" – ismertette a rendszer működését Kolláth.

Az Országgyűlés tagjait a parlament kétharmados többséggel adhatja ki. „Néhány ügyvéd biztosan telebeszélte az ügyfelek fejét, hogy induljanak el, mert akkor néhány hónapig nyugodtak lehetnek. Rossz értelmezése ez a törvénynek, ami nem arra való, hogy a képviselő ittasan vezessen, vagy elkerülje a büntetést. Arról nem is beszélve, hogy ezeket az ügyeket nem felejtik el, csak szüneteltetik" – mondta az alkotmányjogász.