Világörökségi törvény és a Tokaji borvidék egyetemes értékeinek a megőrzését szolgáló hatályos kezelési terv hiányában a mai napig nem ismert, hogy milyen mértékű és jellegű korlátozást kellene betartania a jelentős ipari hagyományokkal rendelkező településnek gazdaságának fejlesztése során.
Az egyes borászati cégekhez kapcsolódó civil szervezetek a világörökségi cím esetleges elvesztését vélelmező, minden jogalapot nélkülöző állításai jelentős számú munkahely teremtésének a szándékával érkező befektetőket elriasztanak Szerencsről. Ezért menekült el városunkból az a befektető, aki klímaberendezések gyártására kívánt üzemet létesíteni az ipari parkban, nem valósulhat meg a kertészet, amely több mint száz embernek adna munkát. Papírgyár sem települhet az erőmű szomszédságába, hogy a hulladékhőt hasznosítva ötven embert foglalkoztasson, miközben immár kettő éve megszűnt a termelés a 119 éves tradícióval rendelkező Szerencsi Cukorgyárban. Az üzem bezárása közvetlenül 111 munkavállalót érintett, közvetve pedig közel négyszáz ember megélhetését befolyásolta hátrányosan.
Sajnos, az eltelt három évben a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtájra elkészült két állapotmegőrzési jelentés, valamint a szalmatüzelésű erőmű világörökségi szempontú hatástanulmánya sem adott választ arra a kérdésre, hogy milyen ipari fejlesztések valósíthatók meg a területen a védendő értékek veszélyeztetése nélkül.
A vizsgálatokból az sem derül ki, hogy milyen hatással voltak a megőrzendő értékekre a cím elnyerése óta a világörökségi területen végbement jelentős változások: az új borászati technológiák alkalmazása, további nagyüzemi ültetvényeket létesítése, a hegyaljai gazdák által a veszteséges termelés miatt növekvő műveletlen, elhagyott, parlagosodó területek, a gyakoribbá váló szőlőkivágások, a világörökségi magterületen belül, a legkiválóbb szőlőültetvények közé ékelődött, a kitüntető cím elnyerését követően száz települést kiszolgáló kommunális regionális hulladéklerakó és építési törmelék feldolgozó üzem létesítése stb. Felmerül a kérdés, hogy a fenti tényekre figyelemmel, nem sérültek világörökségi listára történő felvétel alapjául szolgáló egyetemes értékek?
A szabályok még mindig nem tisztázottak, erre a felelős magyar szerveknek kevés volt a cím elnyerése óta eltelt nyolc év, de azt sem tudhatjuk, hogy az utóbbi évek változásai miatt maradéktalanul bír-e még a terület azokkal az értékekkel, amelyek védelme miatt olyan korlátozásokat kellene megtartanunk, amelyek nem illeszkednek városunk természeti, gazdasági és társadalmi adottságaihoz.
Az elmúlt időszakban civil szervezetek több alkalommal az UNESCO Világörökség Bizottságához fordultak a világörökségi értékek vélt, vagy valós veszélyeztetettsége miatt. Ezt most mi is megtesszük: Szerencs város polgármestereként kezdeményezem a Világörökség Bizottságnál, hogy készíttessen a terület egészére vonatkozó, a jelenlegi helyzetet rögzítő állapotfelmérést, amely nem egyetlen tervezett fejlesztés szempontjából, annak várható hatásaira koncentrálva vizsgálja a védett területet és annak védőzónáját, hanem valóban komplexen, valamennyi környezeti, gazdasági és társadalmi adottságot, és ezek területen belüli eltéréseit is figyelembe veszi. Kérem, hogy a nemzetközi szervezet az állapotjelentés elfogadása előtt ne csupán a magterületen, hanem a védőzóna egészére kiterjedő világörökségi helyszínen ellenőrizze és elemezze az utóbbi években végbement változásokat és a jelenlegi állapotot.
A Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület aláírásgyűjtésbe kezd a városban, és javasolja, hogy az őszi helyhatósági választásokkal egyidőben, helyi népszavazáson mondjanak véleményt a város polgárai: „Fontosabbnak tartja-e Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?”
Elhivatottak vagyunk értékeink védelme mellett, azonban meggyőződésünk, hogy térségünkben a települések fejlődését nem lehet csak a turizmusra, egyes mezőgazdasági ágazatokra, a kézművességre, valamint a táj- illetve ökogazdálkodásra alapozni. Határozott szándékunk Szerencs történelmi hagyományain alapuló és a térség felzárkóztatására irányuló ipari fejlesztések megvalósítása.
Szerencs, 2010. április 8-án.
Rónavölgyi Endréné
Szerencs város polgármestere
Takács Zoltán
Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület elnöke
Az egyes borászati cégekhez kapcsolódó civil szervezetek a világörökségi cím esetleges elvesztését vélelmező, minden jogalapot nélkülöző állításai jelentős számú munkahely teremtésének a szándékával érkező befektetőket elriasztanak Szerencsről. Ezért menekült el városunkból az a befektető, aki klímaberendezések gyártására kívánt üzemet létesíteni az ipari parkban, nem valósulhat meg a kertészet, amely több mint száz embernek adna munkát. Papírgyár sem települhet az erőmű szomszédságába, hogy a hulladékhőt hasznosítva ötven embert foglalkoztasson, miközben immár kettő éve megszűnt a termelés a 119 éves tradícióval rendelkező Szerencsi Cukorgyárban. Az üzem bezárása közvetlenül 111 munkavállalót érintett, közvetve pedig közel négyszáz ember megélhetését befolyásolta hátrányosan.
Sajnos, az eltelt három évben a Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtájra elkészült két állapotmegőrzési jelentés, valamint a szalmatüzelésű erőmű világörökségi szempontú hatástanulmánya sem adott választ arra a kérdésre, hogy milyen ipari fejlesztések valósíthatók meg a területen a védendő értékek veszélyeztetése nélkül.
A vizsgálatokból az sem derül ki, hogy milyen hatással voltak a megőrzendő értékekre a cím elnyerése óta a világörökségi területen végbement jelentős változások: az új borászati technológiák alkalmazása, további nagyüzemi ültetvényeket létesítése, a hegyaljai gazdák által a veszteséges termelés miatt növekvő műveletlen, elhagyott, parlagosodó területek, a gyakoribbá váló szőlőkivágások, a világörökségi magterületen belül, a legkiválóbb szőlőültetvények közé ékelődött, a kitüntető cím elnyerését követően száz települést kiszolgáló kommunális regionális hulladéklerakó és építési törmelék feldolgozó üzem létesítése stb. Felmerül a kérdés, hogy a fenti tényekre figyelemmel, nem sérültek világörökségi listára történő felvétel alapjául szolgáló egyetemes értékek?
A szabályok még mindig nem tisztázottak, erre a felelős magyar szerveknek kevés volt a cím elnyerése óta eltelt nyolc év, de azt sem tudhatjuk, hogy az utóbbi évek változásai miatt maradéktalanul bír-e még a terület azokkal az értékekkel, amelyek védelme miatt olyan korlátozásokat kellene megtartanunk, amelyek nem illeszkednek városunk természeti, gazdasági és társadalmi adottságaihoz.
Az elmúlt időszakban civil szervezetek több alkalommal az UNESCO Világörökség Bizottságához fordultak a világörökségi értékek vélt, vagy valós veszélyeztetettsége miatt. Ezt most mi is megtesszük: Szerencs város polgármestereként kezdeményezem a Világörökség Bizottságnál, hogy készíttessen a terület egészére vonatkozó, a jelenlegi helyzetet rögzítő állapotfelmérést, amely nem egyetlen tervezett fejlesztés szempontjából, annak várható hatásaira koncentrálva vizsgálja a védett területet és annak védőzónáját, hanem valóban komplexen, valamennyi környezeti, gazdasági és társadalmi adottságot, és ezek területen belüli eltéréseit is figyelembe veszi. Kérem, hogy a nemzetközi szervezet az állapotjelentés elfogadása előtt ne csupán a magterületen, hanem a védőzóna egészére kiterjedő világörökségi helyszínen ellenőrizze és elemezze az utóbbi években végbement változásokat és a jelenlegi állapotot.
A Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület aláírásgyűjtésbe kezd a városban, és javasolja, hogy az őszi helyhatósági választásokkal egyidőben, helyi népszavazáson mondjanak véleményt a város polgárai: „Fontosabbnak tartja-e Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?”
Elhivatottak vagyunk értékeink védelme mellett, azonban meggyőződésünk, hogy térségünkben a települések fejlődését nem lehet csak a turizmusra, egyes mezőgazdasági ágazatokra, a kézművességre, valamint a táj- illetve ökogazdálkodásra alapozni. Határozott szándékunk Szerencs történelmi hagyományain alapuló és a térség felzárkóztatására irányuló ipari fejlesztések megvalósítása.
Szerencs, 2010. április 8-án.
Rónavölgyi Endréné
Szerencs város polgármestere
Takács Zoltán
Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület elnöke