Széchenyi István 1860. április 8-án hunyt el, ebből az alkalomból ünnepi megemlékezést tartottak a Városház téren csütörtökön 10 órától. Versekkel, néptánc-bemutatóval emlékeztek a gyerekek a legnagyobb magyar hazafira, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a téren található Széchenyi-szobrot. A Miskolci Akadémiai Bizottság székházának kistermében köszöntőt mondott Lakatos Imre akadémikus, a MAB elnöke, aki kiemelte, hogy Széchenyi Istvánt túlzás nélkül nevezhetjük a legnagyobb magyarnak. Õ volt az, aki a legnagyobb lendületet adta a gazdaságnak, beindította a dunai és balatoni gőzhajózást, támogatta a lóversenypálya létrehozását, eszméi, működése és hatása által a modern, új reformkori Magyarország egyik megteremtője. Széchenyit „hídemberként” is emlegetik, hiszen ő kötötte össze a múltat és a jövőt, rendkívüli személyisége a magyar történelemnek – mondta a Herman Ottó Múzeum titkára, Bogdán Péter.
Bodonyi Csaba építész, a MAB tagja, a Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémia elnöke arról szólt, hogy nemcsak a gazdaság fejlesztése köthető Széchenyihez, hanem sokat tett a tudományokért is, hiszen 1825-ös reformországgyűlésen javaslatot tett a Magyar Tudományos Akadémia megalakítására, ami 1827-ben realizálódott. A magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja Széchenyi István, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik, számos intézmény névadója.
Újszászy László, a MAB titkára hangsúlyozta, hogy Széchenyi életét a hazaszeretet és az igazság keresése jellemezte, egy rendkívül különleges személyiség volt, egyszerre jellemezte az elméleti és gyakorlati jártasság, ezen kívül érdemei közé sorolandó, hogy egy igazán megalkuvásmentes személyiség volt. A Miskolci Akadémiai Bizottság minden évben megemlékezik Széchenyiről, de természetesen ez az év különleges a 150 éves évforduló miatt. Az Akadémiai Bizottság és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja kiállítással is emlékezett a nagy hazafira a székház könyvtártermében. A kiállítás az 1998-ban megjelent Széchenyi grafikai mappa anyagából készült, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum közreműködésével, melyhez anno Kosáry Domokos akadémikus és Supka Magdolna művészettörténész írt ajánló ünnepi sorokat. A kiállítást Dobrik István művészettörténész nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak a történelemben olyan kivételes személyiségek, akiknek üzenete jóval később is eleven visszhangra lel az utókor körében.
17 órától Budapesten, az MTA székház dísztermében Ferencz Győző, József Attila-díjas költő, irodalomtörténész köszöntőjével kezdődik majd az ünnepi műsor, majd Gergely András történész előadása következik. Kővári Eszter Liszt Ferenc: Ave Maria című művét énekli, zongorán kíséri Sáry László zeneszerző. Ezután archív, fekete-fehér, 1925-ben készített filmet vetítenek az MTA születéséről. Előadást tart Freund Tamás, Bolyai- és Széchenyi-díjas neurobiológus. 20 órától magyar–szlovák koncertet hallgathatnak az érdeklődők, Közreműködik a THReNSeMBLe zenekar, szólót játszik Bartek Zsolt klarinéton, Futó Balázs zongorán, vezényel Horváth Balázs.
Búzafalvi Tamás