Egyszer egy gróf Magyarországra csábította a bécsi francia követ szakácsát. Kitudódva, a követ nagy patáliát csapott az esetből, elment panaszra a császárhoz, aki személyesen írt levelet a nádornak, hogy hozassa vissza a szakácsot, mert ő nem akar háborúzni egy szakács miatt Franciaországgal.
A nádor egy ügyes hivatalnokot küldött a grófhoz azzal az instrukcióval, hogy hozza vissza a szakácsot bármi áron. A hivatalnok otthon találta a grófot. Nem hozakodott elő egyből, hogy mi járatba van, majd az ebéd elfogyasztás után megjegyezte a grófnak, hogy milyen jó szakácsa van.
A gróf viszont csak legyintett, neki bizony egy béresasszony főz. A hivatalnok nem értette, ezért megkérdezte:- Talán beteg a szakács?
- Nem beteg az – felelte a gróf- csak nem tud semmit, pedig Bécsből hozattam. Mindig olyan ételeket főzött, hogy egy óra múlva éhes voltam.
- A szakácsot tehát elküldte, gróf úr? – kérdezte bizakodva a hivatalnok.
- Elküldeném én, ha menne, de amíg a szerződése letelik, kénytelen vagyok itt tartani. Kukoricát kapáltatok vele, ha már főzni nem úgy főz, ahogy én akarom.
Régen így működött, de reméljük hogy a jövőben nem így fog?
A nádor egy ügyes hivatalnokot küldött a grófhoz azzal az instrukcióval, hogy hozza vissza a szakácsot bármi áron. A hivatalnok otthon találta a grófot. Nem hozakodott elő egyből, hogy mi járatba van, majd az ebéd elfogyasztás után megjegyezte a grófnak, hogy milyen jó szakácsa van.
A gróf viszont csak legyintett, neki bizony egy béresasszony főz. A hivatalnok nem értette, ezért megkérdezte:- Talán beteg a szakács?
- Nem beteg az – felelte a gróf- csak nem tud semmit, pedig Bécsből hozattam. Mindig olyan ételeket főzött, hogy egy óra múlva éhes voltam.
- A szakácsot tehát elküldte, gróf úr? – kérdezte bizakodva a hivatalnok.
- Elküldeném én, ha menne, de amíg a szerződése letelik, kénytelen vagyok itt tartani. Kukoricát kapáltatok vele, ha már főzni nem úgy főz, ahogy én akarom.
Régen így működött, de reméljük hogy a jövőben nem így fog?