2010-től a 20 fő felett foglalkoztató cégek több mint ötszörösére, a tavalyi közel 200 ezerről 964 500 forintra nőtt a rehabilitációs járulék, amit azoknak a cégeknek kell befizetniük. A változás közel 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 céget érintett Magyarországon, de a téma fontosságát az is jól mutatja, hogy az Európai Unióban 26 millió ember, hazánkban pedig a népesség közel hat százaléka él valamilyen fogyatékossággal. A konferencián kiderült, hogy a munkaadók ingerküszöbét elérte a járulékemelés, és hirtelen megnövekedett az érdeklődés a megváltozott munkaképességűek iránt. Angliában és az USA-ban bértámogatás és egyéb járulékkedvezmények nélkül is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket, mert megfelelő felkészítés után teljes értékű munkaerőt jelenthetnek, így alkalmazásuk száz százalékban megtérül. Magyarországon ezt a szemléletet még mindig a kölcsönös bizalmatlanság és az előítéletek akadályozzák: a munkavállaló nem szívesen beszél fogyatékosságairól, míg a munkaadók gyanakodva néznek egy értelmi fogyatékosra, vagy egy autistára.
A megváltozott munkaképesség sokaknak még ma is egyet jelent a rokkantakkal, miközben a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategóriába tartozik. A fejlett országokban a megváltozott munkaképességűek 30-40 százaléka dolgozik, míg Magyarországon ez az érték jóval 10 százalék alatt van, ezért a programban való közreműködés során a Work Force nyitott minden, magát érintve érző civil szervezet és elhivatott foglalkoztató részvételére.
Búzafalvi T.