Ugyanakkor az AB jogi érvelését hiányosnak tartja, ahogy arra Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye világosan rámutatott. A most megsemmisített hatálybalépési időtartam az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelt, illetve éppen megegyezett a Fidesz-kormánynak a cselekvőképességet érintő, hasonló terjedelmű 2001-es törvénymódosításának hatálybalépési idejével.
A Kormány sajnálatosnak tartja azt, hogy a testület a fogyatékos emberek tízezreinek véleményével szemben döntésével megakadályozta egy jogkiterjesztő törvény hatálybalépését. Az új Polgári Törvénykönyv szerint a fogyatékkal élők, ha nem is önállóan, de segítséggel maguk intézhették volna ügyeiket. A jelenleg hatályos Ptk. szerint ugyanis ha a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánít valakit, akkor minden ügyét a kijelölt gondnok intézi, anélkül, hogy a bíróság részletesen, ügycsoportonként megvizsgálná, képes-e önállóan vagy a gondok segítségével a döntéshozatalra. A módosítás ráadásul bírta az érintettek támogatását is, hiszen hatályba lépéséért április 9-én kilenc fogyatékosügyi és más jogvédő civil szervezet demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt
Ugyancsak sajnálatos, hogy az Alkotmánybíróság döntésével a közhatalmat gyakorlók bírálhatóságát, a tényfeltáró újságírás működését megkönnyítő törvénymódosítás hatálybalépését is megakadályozta. A Kormány által javasolt új szabályozás a nyilvánosság ellenőrző szerepét erősítette volna meg úgy, hogy a közhatalmat gyakorló jó hírnevét csak annyiban védte volna a törvény, hogy ha valaki szándékosan, vagy a szakma szabályait megsértve járt volna el.
Az Alkotmánybíróság döntésével a fogyatékkal élők és a nyilvánosság veszített.
Kormányszóvivői Iroda
A Kormány sajnálatosnak tartja azt, hogy a testület a fogyatékos emberek tízezreinek véleményével szemben döntésével megakadályozta egy jogkiterjesztő törvény hatálybalépését. Az új Polgári Törvénykönyv szerint a fogyatékkal élők, ha nem is önállóan, de segítséggel maguk intézhették volna ügyeiket. A jelenleg hatályos Ptk. szerint ugyanis ha a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánít valakit, akkor minden ügyét a kijelölt gondnok intézi, anélkül, hogy a bíróság részletesen, ügycsoportonként megvizsgálná, képes-e önállóan vagy a gondok segítségével a döntéshozatalra. A módosítás ráadásul bírta az érintettek támogatását is, hiszen hatályba lépéséért április 9-én kilenc fogyatékosügyi és más jogvédő civil szervezet demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt
Ugyancsak sajnálatos, hogy az Alkotmánybíróság döntésével a közhatalmat gyakorlók bírálhatóságát, a tényfeltáró újságírás működését megkönnyítő törvénymódosítás hatálybalépését is megakadályozta. A Kormány által javasolt új szabályozás a nyilvánosság ellenőrző szerepét erősítette volna meg úgy, hogy a közhatalmat gyakorló jó hírnevét csak annyiban védte volna a törvény, hogy ha valaki szándékosan, vagy a szakma szabályait megsértve járt volna el.
Az Alkotmánybíróság döntésével a fogyatékkal élők és a nyilvánosság veszített.
Kormányszóvivői Iroda