A főiskolán megrendezett roma integráció oktatási vonatkozásait kutató konferencia eredményeit elsősorban az intézményen belül működő tanárképzésben kívánják hasznosítani, az országos szintű konferenciákkal kapcsolatban negatívak Horn Miklós, a pedagógiai intézeti tanszék oktatójának tapasztalatai.
A felnőtt lakosság 40 százaléka erősen, 35 százaléka pedig mérsékelten előítéletes, miközben csupán a 25 százalékuk nevezhető előítéletektől mentesnek. Valamivel magasabb azonban az előítéletesség aránya a középiskolás diákok és egyetemi, főiskolai hallgatók körében - tette hozzá Farkas Julianna. Ennek egyik fő oka a tájékozatlanság és a valós ismeretek hiánya - hangzott el a főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara (KVIK) és Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézeti Tanszék által szervezett konferenciát megelőző beszélgetésen. A tudatlanság csökkentése és a téves beidegződések feloldása érdekében a tanárképzésben és az oktatási rendszerben is szemléletváltásra lenne szükség - hangsúlyozták a szakértők az Együttélés a jelenben és a jövőben - A roma integráció kérdései az oktatásban című esemény előtt.
A romák történelmével és kulturális jellegzetességeivel kell megismerkedniük a pedagógusoknak
Súlyosak a problémák a roma szerveztek vezetésében is - mondta el Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, a konferencia fővédnöke - nem engedik be ugyanis körükbe az egyetemi, főiskolai végzettségű fiatalokat. Az első lépést azonban szerinte ezen a területen kell megtenni. Az előítéletesség csökkentéséért rendkívül sokat tehetnének a pedagógusok is, ha megfelelő ismereteik lennének a romák történelmével és kulturális jellegzetességeikkel kapcsolatban - mondta Horn Miklós. "Hogy csak egy példát említsek: a roma 14-15 éves fiatalok sok tekintetben már felnőttnek számítanak a családi környezetükben, így érthetően nehezen fogadják el a poroszos, hierarchikus rendre épülő oktatási rendszertől, és a pedagógustól, hogy az iskolában gyerekeknek tekintse őket. Abban az esetben fogadják el a pedagógust, ha az tisztában van ezzel a kulturális jellegzetességgel, és képes - félretéve korábbi beidegződéseit - ezt figyelembe véve oktatni őket."
Horn Miklós szerint igazi, hosszú távú, össztársadalmi megoldást kizárólag az jelenthet, ha a felnövő generációk már egy új, strukturálisan átalakított oktatási rendszerben tanulnak, melyben valós, az életben jól hasznosítható ismeretekhez, szakképzettséghez jutnak. "Roma rendőrökre, pedagógusokra, újságírókra és orvosokra van szükségünk" - mondta a szakértő. Hozzátette: "A pozitív diszkrimináció az egyik lehetősége annak, hogy olyan valós roma középosztály alakuljon ki hazánkban, mely maga cáfolhat meg minden, ma még meglévő előítéletet mindkét oldalon."
Nem jelent azonban megoldást az, ha országos konferencián osztják meg egymással tapasztalataikat a pedagógusok és javaslataikat a szakértők. Hasonló szervezése korábban már eredménytelenül zárult - hangsúlyozta Horn Miklós, aki szerint jelentősebb eredmény érhető el főiskolai szinten.
Értelmetlen volt az uniós pályázati források rendszere
Ladányi János szociológus hangsúlyozta: "Ma Magyarországon közel 700 ezer ember él tartós mélyszegénységben, akiknek mindössze 30 százaléka roma. Ezek a romák pedig körülbelül 40 százalékát jelentik a teljes roma társadalomnak. Ez azt jelenti, hogy a romák ebben a közegben az össztársadalmi arányukhoz képest körülbelül négyszeresen-ötszörösen felülreprezentáltak, de azt azért világosan kell látnunk, hogy ez nem pusztán romaprobléma!" Kifejtette: bizonyos problémák ugyan elkerülhetetlenek voltak, véleménye szerint azonban azt számon lehet kérni a politikán, hogy nem csökkentette a visszaesésnek a mértékét, nem mérsékelte a leszakadók számát, hanem jelentős mértékben még növelte is azt. "Miközben megnőtt az elcigányosodott települések száma, esztelen, káros uniós pályázatok indultak" - hangsúlyozta a szociológus. Rengeteg pénzt költöttek ezekből a roma gyerekek integrációjára, miközben felük továbbra is súlyosan szegregált körülmények között él.
Többek között gyakornoki szakoktató és vendéglátóipari tanárokat képez a főiskola, az említett szakokon pedig a Felzárkóztatás címet viselő kurzus tananyagába épülhetnek be a konferencia eredményei.
www.edupress.hu
A felnőtt lakosság 40 százaléka erősen, 35 százaléka pedig mérsékelten előítéletes, miközben csupán a 25 százalékuk nevezhető előítéletektől mentesnek. Valamivel magasabb azonban az előítéletesség aránya a középiskolás diákok és egyetemi, főiskolai hallgatók körében - tette hozzá Farkas Julianna. Ennek egyik fő oka a tájékozatlanság és a valós ismeretek hiánya - hangzott el a főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara (KVIK) és Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézeti Tanszék által szervezett konferenciát megelőző beszélgetésen. A tudatlanság csökkentése és a téves beidegződések feloldása érdekében a tanárképzésben és az oktatási rendszerben is szemléletváltásra lenne szükség - hangsúlyozták a szakértők az Együttélés a jelenben és a jövőben - A roma integráció kérdései az oktatásban című esemény előtt.
A romák történelmével és kulturális jellegzetességeivel kell megismerkedniük a pedagógusoknak
Súlyosak a problémák a roma szerveztek vezetésében is - mondta el Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, a konferencia fővédnöke - nem engedik be ugyanis körükbe az egyetemi, főiskolai végzettségű fiatalokat. Az első lépést azonban szerinte ezen a területen kell megtenni. Az előítéletesség csökkentéséért rendkívül sokat tehetnének a pedagógusok is, ha megfelelő ismereteik lennének a romák történelmével és kulturális jellegzetességeikkel kapcsolatban - mondta Horn Miklós. "Hogy csak egy példát említsek: a roma 14-15 éves fiatalok sok tekintetben már felnőttnek számítanak a családi környezetükben, így érthetően nehezen fogadják el a poroszos, hierarchikus rendre épülő oktatási rendszertől, és a pedagógustól, hogy az iskolában gyerekeknek tekintse őket. Abban az esetben fogadják el a pedagógust, ha az tisztában van ezzel a kulturális jellegzetességgel, és képes - félretéve korábbi beidegződéseit - ezt figyelembe véve oktatni őket."
Horn Miklós szerint igazi, hosszú távú, össztársadalmi megoldást kizárólag az jelenthet, ha a felnövő generációk már egy új, strukturálisan átalakított oktatási rendszerben tanulnak, melyben valós, az életben jól hasznosítható ismeretekhez, szakképzettséghez jutnak. "Roma rendőrökre, pedagógusokra, újságírókra és orvosokra van szükségünk" - mondta a szakértő. Hozzátette: "A pozitív diszkrimináció az egyik lehetősége annak, hogy olyan valós roma középosztály alakuljon ki hazánkban, mely maga cáfolhat meg minden, ma még meglévő előítéletet mindkét oldalon."
Nem jelent azonban megoldást az, ha országos konferencián osztják meg egymással tapasztalataikat a pedagógusok és javaslataikat a szakértők. Hasonló szervezése korábban már eredménytelenül zárult - hangsúlyozta Horn Miklós, aki szerint jelentősebb eredmény érhető el főiskolai szinten.
Értelmetlen volt az uniós pályázati források rendszere
Ladányi János szociológus hangsúlyozta: "Ma Magyarországon közel 700 ezer ember él tartós mélyszegénységben, akiknek mindössze 30 százaléka roma. Ezek a romák pedig körülbelül 40 százalékát jelentik a teljes roma társadalomnak. Ez azt jelenti, hogy a romák ebben a közegben az össztársadalmi arányukhoz képest körülbelül négyszeresen-ötszörösen felülreprezentáltak, de azt azért világosan kell látnunk, hogy ez nem pusztán romaprobléma!" Kifejtette: bizonyos problémák ugyan elkerülhetetlenek voltak, véleménye szerint azonban azt számon lehet kérni a politikán, hogy nem csökkentette a visszaesésnek a mértékét, nem mérsékelte a leszakadók számát, hanem jelentős mértékben még növelte is azt. "Miközben megnőtt az elcigányosodott települések száma, esztelen, káros uniós pályázatok indultak" - hangsúlyozta a szociológus. Rengeteg pénzt költöttek ezekből a roma gyerekek integrációjára, miközben felük továbbra is súlyosan szegregált körülmények között él.
Többek között gyakornoki szakoktató és vendéglátóipari tanárokat képez a főiskola, az említett szakokon pedig a Felzárkóztatás címet viselő kurzus tananyagába épülhetnek be a konferencia eredményei.
www.edupress.hu