Szeged után Miskolcon, Perecesen volt a második hely az országban, ahol már 1964-ben szabadtéri színházi előadásokat tekinthetett meg a közönség. A hely érdekessége, hogy több mint egy évtizeddel megelőzte a miskolci népkerti színpadot is.
A perecesi szabadtérin első ízben a Bányamécs színjátszói, zenészei szórakoztatták az embereket, de később betiltották az egyesületet. Ez nem gátolta meg a művészeket abban, hogy Bányász Szakszervezeti Kultúrbizottság néven megalakulva folytassák tevékenységüket. A színpadon összesen 32 darabot láthatott valamikor a közönség 200 előadásban. A nézőtéren pedig beépített padsorok ékeskedtek, több mint 500 férőhellyel.
A valamikori kulturális központból a mai fiatalok már nem sokat láthatnak, régóta nincs kihasználva. Begazosodott, beomlott, eltűntek a beépített padok, és még a székely kapunak is nyoma veszett az évek alatt.
A hely megsegítése érdekében egy pályázatot adtak be a helyiek, így 500. 000 forintból kezdhették el a felújítást.
Németh Éva a projekt egyik vezetője elmondta, hogy a Norvég Civil Támogatási Alaptól kapott pénz elegendő arra, hogy a renoválás megkezdéséhez beszerezzék a szükséges alapanyagokat, de a munkadíjakra már nem futja a szűk költségvetésből.
A színpadon mégis minden nap 8-10 ember dolgozik, akik önként vállalták a munkát a kultúra érdekében.
A perecesi színjátszás megsegítéséhez bárki hozzájárulhat azzal, ha elküldi nekünk a helyhez kötődő emlékeit a perecesszinpad@citromail.hu címre írásos vagy képi formában.
Vajtó László
A perecesi szabadtérin első ízben a Bányamécs színjátszói, zenészei szórakoztatták az embereket, de később betiltották az egyesületet. Ez nem gátolta meg a művészeket abban, hogy Bányász Szakszervezeti Kultúrbizottság néven megalakulva folytassák tevékenységüket. A színpadon összesen 32 darabot láthatott valamikor a közönség 200 előadásban. A nézőtéren pedig beépített padsorok ékeskedtek, több mint 500 férőhellyel.
A valamikori kulturális központból a mai fiatalok már nem sokat láthatnak, régóta nincs kihasználva. Begazosodott, beomlott, eltűntek a beépített padok, és még a székely kapunak is nyoma veszett az évek alatt.
A hely megsegítése érdekében egy pályázatot adtak be a helyiek, így 500. 000 forintból kezdhették el a felújítást.
Németh Éva a projekt egyik vezetője elmondta, hogy a Norvég Civil Támogatási Alaptól kapott pénz elegendő arra, hogy a renoválás megkezdéséhez beszerezzék a szükséges alapanyagokat, de a munkadíjakra már nem futja a szűk költségvetésből.
A színpadon mégis minden nap 8-10 ember dolgozik, akik önként vállalták a munkát a kultúra érdekében.
A perecesi színjátszás megsegítéséhez bárki hozzájárulhat azzal, ha elküldi nekünk a helyhez kötődő emlékeit a perecesszinpad@citromail.hu címre írásos vagy képi formában.
Vajtó László