Magyarországon 2009-ben – az egy évvel korábbihoz képest – szinte azonos mértékben csökkent a vendégek és a vendégéjszakák száma (8,3, illetve 8,4 százalékkal). Az országos tendenciához hasonlóan alakult a megye idegenforgalma is, azonban itt a visszaesés 6,6, és 6,8 százalék volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése az országos vendégforgalomból és vendégéjszakákból 4,2, valamint 3,7 százalékot tett ki.
A megye kereskedelmi szálláshelyeit 294 ezer vendég kereste fel, akik összesen 669 ezer, átlagosan pedig 2,3 vendégéjszakát töltöttek el. 2009. évben a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek egyötöde külföldi volt, számuk 3,5 százalékkal csökkent, a 22 százalékos részarányú külföldi vendégéjszakáké pedig 2,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A vendégek többségét kitevő, a megye turisztikai keresletét meghatározó hazai vendégkör 7,4, míg vendégéjszakáik 9,1 százalékkal estek vissza 2008-hoz képest.
A szállodák esetében 1,8 százalékos, a kempingeknél pedig 5,7 százalékos emelkedést figyelhettünk meg, míg a többi szállástípusban csökkent a vendégek száma. (A szállodáknál a belföldi vendégek bővülése és a külföldiek elmaradása, ugyanakkor a kempingeknél fordított helyzet eredményezte a növekedést.)
A vendégek 43 százaléka továbbra is a szállodákat, 23 százaléka a panziókat részesítette előnyben, miközben a legjelentősebb, közel egyötödös vendégforgalmi visszaesés a panziókat érintette. A vendégéjszakák tekintetében szintén a panzióknál mutatkozott a legjelentősebb (18,5 százalékos) csökkenés, ugyanakkor a szállodáknál mérsékelt, a kempingek esetében pedig 3,4 százalékos növekedés következett be.
2009-ben a megye kereskedelmi szálláshelyeire látogatók 2,3 vendégéjszakát töltöttek el, mely azonos az egy évvel korábbival, ezen belül a külföldiek 2,5, a belföldiek 2,2 vendégéjszakát. Míg az előbbinél 6 százalékos emelkedést, addig az utóbbinál 1,8 százalékos csökkenést figyelhettünk meg. A szállástípusok közül az üdülőházakban, a kempingekben, illetve az ifjúsági szállókban maradtak átlagosan a leghosszabb ideig a vendégek, egyaránt 2,6 vendégéjszakát.
A külföldi vendégek 95 százaléka Európából érkezett. A legtöbben Lengyelországból (28%), Szlovákiából (19%), illetve Németországból (10%) látogattak a megyébe és a vendégéjszakákból szintén ezen országok részesedése emelhető ki. Az Európai Unió országaiból közel 51 ezer vendég foglalt szállást a megye kereskedelmi szálláshelyein, akik összességében 129 ezer, átlagosan pedig 2,6 vendégéjszakát töltöttek el. Az EU tagországainak vendégei jelentették a külföldi vendégek 84, a vendégéjszakák 87 százalékát.
2009-ben a vendégek 79 százaléka szabadidő eltöltésére (ezen belül 16 százalékuk egészségturizmusra), 16 százaléka hivatalos, üzleti célból, 4 százaléka konferenciára érkezett a megye kereskedelmi szálláshelyeire. A vendégek 91%-a a szállásokat egyénileg (ezen belül 42%-uk elektronikus úton), a többiek utazási irodán keresztül foglalták le.
A megyében 2009 decemberében 148 kereskedelmi szálláshely fogadott el üdülési csekket. A beváltott üdülési csekkek értéke 2009-ben 1,1 milliárd forintot tett ki, mely 14,1 százalékkal volt magasabb az előző évinél.
A belföldi vendégek a bruttó szállásdíjak 47,8%-át üdülési csekkel egyenlítették ki, ez 15,3 százalékkal több mint 2008-ban.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyei 2009-ben 5,7 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak, ebből 3,3 milliárd forint a szállásdíjak bevétele, mely 3 százalékkal kevesebb az előző évinél.
A szállásdíjakból származó bevételek 62 százalékát a szállodák, 22 százalékát pedig a panziók adták, a szállásdíj-bevételek 23 százaléka a külföldi vendégektől származott.
Átlagosan egy vendégéjszaka a megyei szálláshelyeken 4932 forintba került, ami 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A külföldiek esetében 5108 forint, a belföldieknél 4882 forint volt az egy vendégéjszakára jutó összeg. Míg az előbbieké 5,5 százalékkal csökkent, addig az utóbbiaké 8 százalékkal emelkedett.
Átlagot meghaladóan az üdülőházakban és a kempingekben emelkedett az egy éjszakára jutó szállásdíj.
A megye kereskedelmi szálláshelyein éves szinten a vendéglátóipari egységek működésük során 2 milliárd forint árbevételhez jutottak, melynek kilenctizede éttermekben, vendéglőkben realizálódott.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A megye kereskedelmi szálláshelyeit 294 ezer vendég kereste fel, akik összesen 669 ezer, átlagosan pedig 2,3 vendégéjszakát töltöttek el. 2009. évben a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt vendégek egyötöde külföldi volt, számuk 3,5 százalékkal csökkent, a 22 százalékos részarányú külföldi vendégéjszakáké pedig 2,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A vendégek többségét kitevő, a megye turisztikai keresletét meghatározó hazai vendégkör 7,4, míg vendégéjszakáik 9,1 százalékkal estek vissza 2008-hoz képest.
A szállodák esetében 1,8 százalékos, a kempingeknél pedig 5,7 százalékos emelkedést figyelhettünk meg, míg a többi szállástípusban csökkent a vendégek száma. (A szállodáknál a belföldi vendégek bővülése és a külföldiek elmaradása, ugyanakkor a kempingeknél fordított helyzet eredményezte a növekedést.)
A vendégek 43 százaléka továbbra is a szállodákat, 23 százaléka a panziókat részesítette előnyben, miközben a legjelentősebb, közel egyötödös vendégforgalmi visszaesés a panziókat érintette. A vendégéjszakák tekintetében szintén a panzióknál mutatkozott a legjelentősebb (18,5 százalékos) csökkenés, ugyanakkor a szállodáknál mérsékelt, a kempingek esetében pedig 3,4 százalékos növekedés következett be.
2009-ben a megye kereskedelmi szálláshelyeire látogatók 2,3 vendégéjszakát töltöttek el, mely azonos az egy évvel korábbival, ezen belül a külföldiek 2,5, a belföldiek 2,2 vendégéjszakát. Míg az előbbinél 6 százalékos emelkedést, addig az utóbbinál 1,8 százalékos csökkenést figyelhettünk meg. A szállástípusok közül az üdülőházakban, a kempingekben, illetve az ifjúsági szállókban maradtak átlagosan a leghosszabb ideig a vendégek, egyaránt 2,6 vendégéjszakát.
A külföldi vendégek 95 százaléka Európából érkezett. A legtöbben Lengyelországból (28%), Szlovákiából (19%), illetve Németországból (10%) látogattak a megyébe és a vendégéjszakákból szintén ezen országok részesedése emelhető ki. Az Európai Unió országaiból közel 51 ezer vendég foglalt szállást a megye kereskedelmi szálláshelyein, akik összességében 129 ezer, átlagosan pedig 2,6 vendégéjszakát töltöttek el. Az EU tagországainak vendégei jelentették a külföldi vendégek 84, a vendégéjszakák 87 százalékát.
2009-ben a vendégek 79 százaléka szabadidő eltöltésére (ezen belül 16 százalékuk egészségturizmusra), 16 százaléka hivatalos, üzleti célból, 4 százaléka konferenciára érkezett a megye kereskedelmi szálláshelyeire. A vendégek 91%-a a szállásokat egyénileg (ezen belül 42%-uk elektronikus úton), a többiek utazási irodán keresztül foglalták le.
A megyében 2009 decemberében 148 kereskedelmi szálláshely fogadott el üdülési csekket. A beváltott üdülési csekkek értéke 2009-ben 1,1 milliárd forintot tett ki, mely 14,1 százalékkal volt magasabb az előző évinél.
A belföldi vendégek a bruttó szállásdíjak 47,8%-át üdülési csekkel egyenlítették ki, ez 15,3 százalékkal több mint 2008-ban.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyei 2009-ben 5,7 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak, ebből 3,3 milliárd forint a szállásdíjak bevétele, mely 3 százalékkal kevesebb az előző évinél.
A szállásdíjakból származó bevételek 62 százalékát a szállodák, 22 százalékát pedig a panziók adták, a szállásdíj-bevételek 23 százaléka a külföldi vendégektől származott.
Átlagosan egy vendégéjszaka a megyei szálláshelyeken 4932 forintba került, ami 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A külföldiek esetében 5108 forint, a belföldieknél 4882 forint volt az egy vendégéjszakára jutó összeg. Míg az előbbieké 5,5 százalékkal csökkent, addig az utóbbiaké 8 százalékkal emelkedett.
Átlagot meghaladóan az üdülőházakban és a kempingekben emelkedett az egy éjszakára jutó szállásdíj.
A megye kereskedelmi szálláshelyein éves szinten a vendéglátóipari egységek működésük során 2 milliárd forint árbevételhez jutottak, melynek kilenctizede éttermekben, vendéglőkben realizálódott.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal