Az ETE (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület) Települési Energiagazdálkodási Szakosztályának elnöke, Mezei Károly megnyitójában az alternatív energiaforrások figyelmére hívta fel a figyelmet és elmondta, hogy a következő években Magyarországon egyre több helyen fognak alkalmazni bio-, szél-, napenergiát.
A szakmai konferencia első előadását Zsuffa László, a Co-Energy Kft. ügyvezető igazgatója tartotta a biomassza témakörében. Az előadáson szó volt a biomassza keletkezésének szintjeiről, és megjelenési formáiról. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoomassza. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés fõtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetû szerves hulladékai. A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. A szélerőművekről és a szélenergia felhasználásának módjairól tartott előadást a Nyír-Öko-Watt Megújuló Energiahasznosító és Szélerőgép Építő Kft. képviseletében Orosz Miklós és Szabó Árpádné. A szél a „legtisztább” energiák egyike – hangzott el a prezentáción.
A konferencián előadásokat tartottak még a geotermikus energia, napenergia, mezőgazdasági biogáz témakörében, valamint szó volt a Miskolci Csillagpont Kórház „önellátó” épületegyüttesének környezeti energiahasznosításnak előkészítéséről is.
Magyarországon 2008. decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat azzal a céllal, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a vidéki térségeket érintő ágazati politikai intézkedésekre. Fő feladat az európai vidékfejlesztési politika alapelveinek magyarországi megismertetése és a Kárpát-medencei sajátosságoknak megfelelő hazai gyakorlat kialakítása, ezek fejlesztése eszmecserével, tájékoztatással, valamint fórumok szervezése civilek, önkormányzati képviselők párbeszédet folytathatnak egymással. Az MNVH megválasztott elnöke dr. Glatz Ferenc akadémikus.
„A hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta előnyöket az ingyenes regisztrálás után lehet elérni. A tagok naprakész információhoz jutnak nemzeti szakterületi és nemzetközi ügyekről, valamint szakértők véleményét is kikérhetik. Főbb területek: fenntartható energia-, állattenyésztési, kertgazdaság-, innováció-kutatás-fejlesztés szakterületek. Jelenleg több mint 7000 tagunk van, konferenciák, képzések szervezésével segítjük az információcserét”- mondta dr. Ignácz Dávid az MNVH fenntartható energia szakterületi képviselője.
Búzafalvi Tamás
A szakmai konferencia első előadását Zsuffa László, a Co-Energy Kft. ügyvezető igazgatója tartotta a biomassza témakörében. Az előadáson szó volt a biomassza keletkezésének szintjeiről, és megjelenési formáiról. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoomassza. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés fõtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetû szerves hulladékai. A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. A szélerőművekről és a szélenergia felhasználásának módjairól tartott előadást a Nyír-Öko-Watt Megújuló Energiahasznosító és Szélerőgép Építő Kft. képviseletében Orosz Miklós és Szabó Árpádné. A szél a „legtisztább” energiák egyike – hangzott el a prezentáción. A konferencián előadásokat tartottak még a geotermikus energia, napenergia, mezőgazdasági biogáz témakörében, valamint szó volt a Miskolci Csillagpont Kórház „önellátó” épületegyüttesének környezeti energiahasznosításnak előkészítéséről is.
Magyarországon 2008. decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat azzal a céllal, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a vidéki térségeket érintő ágazati politikai intézkedésekre. Fő feladat az európai vidékfejlesztési politika alapelveinek magyarországi megismertetése és a Kárpát-medencei sajátosságoknak megfelelő hazai gyakorlat kialakítása, ezek fejlesztése eszmecserével, tájékoztatással, valamint fórumok szervezése civilek, önkormányzati képviselők párbeszédet folytathatnak egymással. Az MNVH megválasztott elnöke dr. Glatz Ferenc akadémikus.
„A hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta előnyöket az ingyenes regisztrálás után lehet elérni. A tagok naprakész információhoz jutnak nemzeti szakterületi és nemzetközi ügyekről, valamint szakértők véleményét is kikérhetik. Főbb területek: fenntartható energia-, állattenyésztési, kertgazdaság-, innováció-kutatás-fejlesztés szakterületek. Jelenleg több mint 7000 tagunk van, konferenciák, képzések szervezésével segítjük az információcserét”- mondta dr. Ignácz Dávid az MNVH fenntartható energia szakterületi képviselője.
Búzafalvi Tamás