A „Romák és Utazók – a Holokauszt áldozatai” című konferencia nyitányaként Salamon András magyar filmrendező „Alkony” című, Magyarországon forgatott rövidfilmjét mutatták be, amely egy bódéváros hajléktalan és szegény lakóinak és a megfélemlítésükre fölvonuló motoros banda tagjanak drámai szemben állását megörökítő jelenetek egymásutánja. A nyolcperces alkotásnak – a jelen lévő rendező elmondása szerint – az Európai Parlament brüsszeli székházában volt a világpremierje.
A rendezvény magyar, német, francia és belga előadói az Európában még mindig nagyrészt elfeledett, elhallgatott roma Holokauszt föltárt tényeit, emlékeit fölidézve beszéltek a rasszizmus, a hátrányos megkülönböztetés ma is pusztító erejéről. Németországtól Magyarországig nő a romákkal szembeni erőszak, kirekesztés, hangzott el.
Lakatos Elza, a magyarországi Roma Sajtóközpont (RSK) munkatársa a non-profit hírügynökségnek a roma Holokauszt túlélőit bemutató könyvsorozatát és Holokauszt dokumentációs archívumát mutatta be. Az egyik leggazdagabb, és folyamatosan bővülő hazai adatbázisként számon tartott archívum jelenleg mintegy félszáz, személyes interjúkon alapuló írott dokumentumot, negyvenórányi hanganyagot és több száz fotót tartalmaz. Az RSK célja, hogy az iskolai oktatásban is helyet kapjanak ezek a személyes történeteken nyugvó történelmi tények.
Daróczi Ágnes újságíró, Holokauszt-kutató arról beszélt, hogy számos európai országban úgy tesznek, mintha nem tudnának arról, hogy nem csak a zsidókat, hanem a romákat is megtizedelte a Holokauszt. Az Európai Parlamentben, és a magyar Országgyűlésben is vannak olyan pártok, amelyek a kollektív bűnösség, az apartheid propagandistái – fejtette ki. Sokhelyütt, így Magyarországon is, a rasszizmust, a romákkal szembeni diszkriminációt „normálisnak” tekintik, tette hozzá Daróczi Ágnes.
„A maihoz hasonló konferenciák segíthetnek abban, hogy szembenézzünk a múlttal, és levonjuk belőle a következtetéseket. A Holokauszthoz a rasszizmus, a fékevesztett idegengyűlölet, egyes népcsoportok nyílt, hátrányos megkülönböztetése vezetett. Ez intő jel a 21. század demokratikusan gondolkodó polgárai számára” – fogalmazott Göncz Kinga.
A rendezvény magyar, német, francia és belga előadói az Európában még mindig nagyrészt elfeledett, elhallgatott roma Holokauszt föltárt tényeit, emlékeit fölidézve beszéltek a rasszizmus, a hátrányos megkülönböztetés ma is pusztító erejéről. Németországtól Magyarországig nő a romákkal szembeni erőszak, kirekesztés, hangzott el.
Lakatos Elza, a magyarországi Roma Sajtóközpont (RSK) munkatársa a non-profit hírügynökségnek a roma Holokauszt túlélőit bemutató könyvsorozatát és Holokauszt dokumentációs archívumát mutatta be. Az egyik leggazdagabb, és folyamatosan bővülő hazai adatbázisként számon tartott archívum jelenleg mintegy félszáz, személyes interjúkon alapuló írott dokumentumot, negyvenórányi hanganyagot és több száz fotót tartalmaz. Az RSK célja, hogy az iskolai oktatásban is helyet kapjanak ezek a személyes történeteken nyugvó történelmi tények.
Daróczi Ágnes újságíró, Holokauszt-kutató arról beszélt, hogy számos európai országban úgy tesznek, mintha nem tudnának arról, hogy nem csak a zsidókat, hanem a romákat is megtizedelte a Holokauszt. Az Európai Parlamentben, és a magyar Országgyűlésben is vannak olyan pártok, amelyek a kollektív bűnösség, az apartheid propagandistái – fejtette ki. Sokhelyütt, így Magyarországon is, a rasszizmust, a romákkal szembeni diszkriminációt „normálisnak” tekintik, tette hozzá Daróczi Ágnes.
„A maihoz hasonló konferenciák segíthetnek abban, hogy szembenézzünk a múlttal, és levonjuk belőle a következtetéseket. A Holokauszthoz a rasszizmus, a fékevesztett idegengyűlölet, egyes népcsoportok nyílt, hátrányos megkülönböztetése vezetett. Ez intő jel a 21. század demokratikusan gondolkodó polgárai számára” – fogalmazott Göncz Kinga.